FORDÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Szerződésszövegek fordításánál figyelembe veendő tudnivalók

Fogalmak

A szerződés többoldalú jogügylet, amely legalább két személy egybehangzó akaratnyilvánítása által jön létre. Egyetértő nyilatkozattal lehet személyek közötti (magánjogi szerződés), polgárok és az állam közötti (közjogi szerződés) vagy nemzetközi jog szerinti alanyok közötti (nemzetközi jogi szerződés) jogviszonyt alapítani, módosítani vagy megszüntetni. A szerződés legfontosabb esete a kötelmi jogi szerződés, mellyel teljesítési kötelezettség alapítható. Míg a közjogi és a nemzetközi jogi szerződést mindig írásos formában kell megkötni, a Polgári Törvénykönyv szerinti kötelmi jogban szerződési szabadság áll fenn (bizonyos kivételek vannak, mint például bérleti szerződés, hitelszerződés, ingatlan adás-vétele stb.), ami a különböző szerződésfajtáknak, például adás-vétel, ajándékozás, kezesség, kölcsön stb., mind a megkötését, mind a tartalmi szabadságát magában foglalja.

A szerződés funkciói és formái

A szerződések célja emberek/államok között jogok és kötelességek alapítása. A szerződési kommunikáció abban áll, hogy a felek kölcsönösen kinyilvánítják szándékaikat, jogász/jogtanácsos segítségével, utalva az egyetértésben kiválasztott jogra, a kötelem jogára, valamint a bírói illetékességre. A szerződési kommunikációt tehát döntően a szerződés alapjául szolgáló, alkalmazandó jog határozza meg. Az adott jogrendszer „szövegmintákat” – adott jogterületre vonatkozó tipikus záradékokat, egyedi nyelven elkészített szabványos minta-, illetve típusszerződéseket – bocsát rendelkezésre, amelyek az üzleti életben egyre jobban terjednek. Mivel az országok jogszabályai gyakran ütköznek egymással, az ilyen szövegmin-ták gyűjteménye rendkívül nagy segítséget jelent a fordító számára.

Fordítási stratégiák

A szerződésszövegeket fordító feladata abban rejlik, hogy a forrásszöveget nem másik jogrendszerre, hanem egy másik nyelvre kell fordítania. Mivel tehát a kötelem joga annak jogkövetkezményeivel együtt a „tertium comparationis” a forrásszöveg és a célszöveg között, a következő fordítási stratégiák adódnak:

  1. A megállapodás szerinti nemzeti jogtól függő, adott szerződéstípus kommunikatív funkciójának a forrásszövegben és a célszövegben azonosnak kell lennie, ilyenkor a beszédaktusoknak – amelyek legtöbbször a kommunikatív cselekvést kifejező igék – mindenkor meg kell felelniük a célnyelvi normáknak. Így például az angol nyelvben egy kötelezőséget/egy tilalmat shall/shall not szavakkal, egy megengedést/egy tilalmat a may/may not szavakkal fejezik ki. A cselekvés végrehajtására tett ígéret az agree, undertake, acknowledge, warrant, accept szavakkal fejezhető ki – nem pedig a promise szóval.
  2. A forrásszöveg és a célszöveg tartalmainak meg kell felelniük egymásnak, tehát valósághűen azonosaknak kell lenniük, az ugyanarra a valóságra való vonatkoztatást pedig azonos vagy különböző kifejezések segítségével kell lehetővé tenniük. Ilyen jellegű tartalmak az adásvételi szerződésben a szerződő felek jogai és kötelességei: kinek, hol, mit, kinek a számára, mikor kell teljesíteni. Szerepelnie kell még a vételárnak, a fizetés módjának, a garanciáknak és a jótállásnak, a szállítási feltételeknek, a tulajdonátruházásnak, a teljesítési zavaroknak, a jogkövetkezményeknek, a kölcsönszerződés megszűnésének, a bírói illetékességnek, valamint a kötelem jogának. A speciális szótárak is sokat segítenek. Ezen tartalmak téves funkcionális fordításaival a céljog olyan jogi vonatkoztatásai magyarázhatók bele a forrás-szakkifejezésekbe, amelyek idegenek a forrásjogtól. Így egy kínai szerződés fordítója nem fogadja el a „szavatosság” funkcionális megfelelését, és a semleges „felelősség” kifejezést használja, hogy a német szerződő fél a kínai vállalat felelősségét ne tekinthesse egyenlőnek a német vállalat szavatosságával. A különböző koncepciókat a célszöveg megfogalmazásakor egyértelművé kell tenni, esetleg új kiegészítő záradékokat kell bevenni, régieket pedig kihúzni, szövegezéseket kell módosítani, vagy definíció jellegű körülírásokat kell választani. Károkozások elkerülése érdekében a természeti katasztrófákat és a törvényekben nem szabályozott intézkedéseket egyaránt magában foglaló német Höhere Gewalt (vis major) szakkifejezést francia nyelven force majeure et cas fortuits formában pontosítani kell, mivel ellenkező esetben a francia fél sztrájk esetén mentesítve lenne szerződéses kötelezettségének teljesítése alól.
  3. A szöveg formai-szerkezeti felépítése a szerződés kialakításának elengedhetetlen eleme. A precíz és tömör nyelvi szerkezetre általánosan érvényes a következő: mindig jelen időben kell fogalmazni, kerülni kell a hosszú szövevényes mondatokat, és lehetőleg hagyományos standard szövegeket, ellentmondásoktól mentes egyértelmű szakkifejezéseket kell alkalmazni, a törvény szerinti definíciók figyelembevételével. Egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert azok a kereskedelmi szokások, amelyek a különböző, törvénybe foglalt vételi jogi normák mellett alakultak ki. Ilyen – külkereskedelmi szerződésekhez használatos – nemzetközileg szokásos szállítási és fuvarozási záradékok gyűjteménye az Incoterms, de a nemzetközi kereskedelmi kamarák is sok nyelven adnak ki egyedi záradékokat (vis major, tulajdonjog fenntartása, szerződéses garanciák stb.). Ezek a záradékok garantálják a nemzeti jogban kialakult elképzelésektől elválasztott, egységes jogértelmezést.

Nemzetközi vételi jog: az ENSZ-vételijog

A fordítás szempontjából különleges jelentőségük van az adásvételi szerződéseknek és az ezekhez hasonló gyártási szerződéseknek. Az áruk nemzetközi adásvételét – amennyiben a nemzetközi vételi jog nem kifejezetten kizárt – a sok nyelven írásba foglalt, ún. ENSZ-vételijog szabályozza. Az Egyesült Nemzeteknek ez az „Áruk nemzetközi adásvételéről szóló szerződések”-ről alkotott egyezménye (CISG, 1980), amely a szerződés létrejöttét, a szerződő felek kötelezettségeit, a lényeges szerződésszegéseket stb. szabályozza, például Magyarországon 1987. 01. 01-én lépett hatályba, és a Magyar Köztársaság legfontosabb külkereskedelmi partnerei számára is érvényes. Ennek következtében ezekben az államokban a bíróknak a fordítókhoz hasonlóan azonos vételi jogi előírásokkal, kialkudott egységes joggal és a különféle nyelveken előforduló analógiák egységes használatával van dolga.

Nemzetközi szerződések

A nemzetközi megállapodásoknak aránylag erősen konvencionált makrostruktúrájuk van, amely négy részre tagozódik. A címben nevezik meg a megállapodás fajtáját, ott adják meg a szerződés tárgyát és a szerződő felek nevét. A következő rész a preambulum, amely az indítékokat tartalmazza. Ezt követi a majdnem mindig cikkekre tagolt, esetenként bekezdésekre osztott (franciául paragraphe, illetve alinéa) tartalmi rész. A szerződés záró rendelkezésekkel végződik, ezek tartalmazzák a hatályba lépést, az érvényesség időtartamát, a hatályon kívül helyezést és a befejező záradékot, amely általában az okirattá válásra vonatkozó megjegyzésből és a megtörténésre vonatkozó megjegyzésből áll. A szövegezések is jelentős mértékben szabványosítva vannak. Így például a preambulum az indokokat a francia nyelvben melléknévi igenévi szerkezetekkel vagy melléknevekkel kezdi el, a német nyelvben pedig elöljárószavas szólásmóddal vagy igéből képzett főnevekkel, tehát: franciául désireux vagy désirant, németül in dem Wunsch (kívánsággal); franciául considerant, németül in der Erwägung (valaminek a megfontolásából), in Anbetracht (valaminek a figyelembevételével), im Hinblick (valamire tekintettel) stb. A befejező záradék például ez lehet: franciául Fait á Bonn le 10 juillet 1980 en double exemplaire en langues francaise et allemande, les deux textes faisant également foi; németül Geschehen zu Bonn am 10. Juli 1980 in zwei Urschriften, jede in deutscher und französischer Sprache, wobei jeder Wortlaut gleichermaßen verbindlich ist (Létrejött Bonnban 1980. július 10-én két eredeti példányban, az egyik német a másik francia nyelven, ahol mindkét szöveg egyaránt kötelező érvényű). Az alkalmazandó valamint a szerződési nyelv(ek) jogának területén való jártasság és ismeretek nélkülözhetetlenek.

Egyéb szerződések

Az „igazi” szerződések mellett például a beszerzési és szállítási feltételek, valamint az általános szerződési feltételek is a szerződések kategóriájába tartoznak.

Társasági szerződések fordításánál célszerű figyelembe venni az 1997. évi CXLIV. törvény (törvény a gazdasági társaságokról) német, illetve angol fordítását. (KJK-KERSZÖV kiadó, Hatályos magyar jogszabályok, 1998. IX./4-5-6. szám).

Cégnév, személynév

A magyar cégneveket ne fordítsuk le idegen nyelvre, ha mégis megtesszük, akkor az első előfordulásnál a magyar cégnév után tegyük az idegen nyelvű fordítást zárójelbe. Alkalmazzuk ugyanezt idegenről magyarra fordítás esetén is.

A magyar személyneveket „fordítsuk meg” idegen nyelvre fordítás esetén.

+36 1 / 209 6386 ils@ils.hu