FORDÍTÁSI ÚTMUTATÓ

A fordítási tevékenység szerepe a magyar szabványosításban

Dr. Bíró Béla és Kanyó Istvánné
Magyar Szabványügyi Testület, főosztályvezető
Magyar Szabványügyi Testület,

Előszó

Mint ismeretes, az elmúlt évtizedben a szabványosítási tevékenység Magyarországon alapvetően átalakult, szervezeti formáját és működését tekintve megújult. Hazánk európai csatlakozásának előkészítéseként meg kellett valósítani szabványrendszerünk európai harmonizációját, biztosítani az európai szabványügyi szervezetekhez való csatlakozását. Mára a szabványosítás hatósági, államigazgatási jellegű tevékenységből, közcélú, konszenzuson alapuló, gazdaságszervező, az európai műszaki szabályozás alkalmazását segítő, önkéntes tevékenységgé vált.

A nemzeti szabványosítási tevékenység ellátásáért, az 1995. évi XXVIII. törvény alapján köztestületként létrejött, kizárólagos felhatalmazással rendelkező, demokratikus önkormányzati rendszer szerint működő, mindenki számára nyitott szervezet, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) a felelős. Az MSZT teljes jogú tagja a nemzetközi (ISO, IEC)1 és az európai (CEN, CENELEC, ETSI)2 szabványügyi szervezeteknek, ennek megfelelően jogosult, illetőleg az európai szabványok esetében köteles a szervezetek által megalkotott nemzetközi és az európai szabványokat magyar nemzeti szabványként bevezetni. Azt, hogy az MSZT hogyan és milyen módon tudja képviselni a hazai szabványosítás érdekeit nemzetközi és európai szinten, az MSZT keretei között működő nemzeti szabványosító műszaki bizottságok határozzák meg, amelyek a nemzetközi és az európai műszaki bizottságok hazai tükörbizottságai.

A több mint 22000 szabványból álló hazai szabványállomány nagyobb részét – több mint 16000 szabványt - a magyar szabványként bevezetett nemzetközi és európai szabványok képezik. Ezeknek a szabványoknak mintegy 75%-a ún. „jóváhagyó közleményes bevezetéssel”, angol nyelven vált a nemzeti szabványrendszer részévé. Évente mintegy 1000- 1200 szabvány bevezetéséről kell gondoskodni, köszönhetően az európai szabványalkotás növekedési ütemének (értelemszerűen az ezekkel ellentétes vagy elavult szabványok visszavonását is meg kell oldani).

A szabványok, mint az európai országok nagy többségében, úgy hazánkban is szerzői jogi védelem alatt állnak. Ez annyit jelent, hogy a szabványokat másolni, sokszorosítani, forgalmazni, különböző kiadványokban megjelentetni, csak az azokat közzétevő jogtulajdonos, a Magyar Szabványügyi Testület hozzájárulásával szabad.

A nemzetközi és európai alapok és előzmények nélküli, ún. tiszta magyar szabványok részaránya egyre csökkenő mértékű. A hangsúly az európai szabványok átvételére került, köszönhetően a szabványok alapfunkciójának, azaz a kereskedelem műszaki akadályainak elhárításában betöltött szerepének az egységes európai piac megteremtésében. A műszaki jogalkotás támogatása és a vállalkozók szabványalkalmazási tevékenységének segítése érdekében nagy az igény arra, hogy akár az európai szabványok bevezetésének közzétételével egyidejűleg, akár később, a szabványok hivatalos magyar nyelvű változata is elkészüljön, ha a költségek viselésére sikerült a megfelelő fedezetet előteremteni.

A szabványok hivatalos magyar nyelvű változatának az elkészítése többszörös egyeztetést igénylő szakmai, módszertani és a technikai feltételek megteremtésére is kiterjedő bonyolult tevékenység, amelynek a végigvitelét a szakmai felelősséget viselő MSZT belső eljárási rendje biztosítja. Ez a belső eljárási rend figyelembe veszi az európai szabványügyi szervezetek vonatkozó szabályzataiban foglalt kötelezettségeket.

A szabványok hivatalos magyar nyelvű változatának elkészítése az MSZT belső eljárási rendje szerint 15 fázisra tagozódik, ebből az egyik - bár kétségtelenül fontos – a szabványok lefordítása magyar nyelvre. Egyik fázis sem kezelhető a kölcsönhatások miatt önállóan, a fordítási tevékenységnek azonban megvannak a maga törvényszerűségei, amit az alábbiakban kívánunk szemléltetni.

Bevezetés

Mielőtt a szabványok fordítási technikájával foglalkoznánk, szükséges meghatározni, hogy mi is a szabvány, és ismertetni a szabványosítási munka kereteit.

A szabványról

A szabvány fogalmát a nemzetközi szabványügyi szervezetek, az ISO és az IEC adták meg, és tették közzé nemzetközi szinten.

Ezt a fogalommeghatározást vette át a CEN, valamint a CENELEC, amelynek magyar nyelvű hivatalos fordítása az alábbi:

Szabvány: közmegegyezéssel létrehozott és elismert testület által jóváhagyott olyan dokumentum, amely tevékenységekre vagy azok eredményeire vonatkozó általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.

MEGJEGYZÉS:
A szabványnak a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat letisztult eredményein kell alapulnia, és a közösség érdekeit optimálisan kell szolgálnia.

Ezt a meghatározást magyar nemzeti szabvány – MSZ EN 45020:1999 A szabványosítás és az azzal kapcsolatos tevékenységek. Általános szakszótár (ISO/IEC Guide 2:1996) – tartalmazza, és ez a meghatározás képezi a részét a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvénynek is.

A szabványosításról

A Magyar Szabványügyi Testület 2003. január 1-jén vált az európai szabványügyi szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) teljes jogú tagjává. A tagság az előnyök mellett kötelezettségekkel is jár. Ilyen kötelezettség, hogy a nemzeti tagoknak a rendelkezésükre bocsátott európai szabványokat a megadott határidőn belül be kell vezetniük. A bevezetési határidő általában 6 hónap, ami sajnos meglehetősen rövid a szabvány magyar nyelvű változatának elkészítéséhez.

Ezért a legtöbb európai szabvány első lépésben, hasonlóan a többi európai ország gyakorlatához, az ún. jóváhagyó közleményes módszerrel kerül bevetetésre (az angol nyelvű szabvány magyar címoldalt kap). Gyakorlatilag csak címfordítás készül. Ha a későbbiekben igény és fedezet van a fordításra, akkor az MSZT elkészíti az európai szabvány magyar nyelvű változatát.

A nemzetközi szabványosító szervezetek (ISO, IEC) a tagországaik döntésére bízzák a bevezetést.

Tekintettel arra, hogy bevezetési kötelezettség nincs, ezért csak a magyar gazdaság által igényelt nemzetközi szabványok bevezetésére kerül sor (általában magyar nyelven). Kivételt képeznek azok az esetek, amikor több különböző szabványban lévő hivatkozás miatt kell egy nemzetközi szabványt beemelni a magyar szabványrendszerbe. Ennek a beemelésnek az eredménye is angol nyelvű nemzeti szabvány.

A szabványok fordítása

Az európai szabványügyi szervezetek nemcsak a szabványok bevezetésének határidejét, hanem annak módját és mikéntjét is előírják a tagjaiknak.

Ennek értelmében az európai szabványt olyan módon kell bevezetni, hogy az megkapja a nemzeti szabvány jogállását, akár azonos magyar nyelvű szöveg (pontos fordítás) kiadásával, akár a hivatalos angol nyelvű változat jóváhagyásával.

A magyar nyelvű változat elkészítése az MSZT felelőssége. Azonosságát a forrásszabvánnyal a CEN/CENELEC felé az MSZT-nek igazolnia kell egy nyilatkozattal.

A magyar nyelvű változat azonossága a forrásszabvánnyal a gyakorlatban mit is jelent tulajdonképpen?

A CEN/CENELEC erről a következőket írja:

„Az európai szabványt (EN-t) műszaki tartalmában és szövegezésében azonos módon kell bevezetni, az alkalmazásra vonatkozó korlátozás nélkül. Az EN-ben lévő választási lehetőségek a szabvány alkalmazójának jelentenek választási lehetőséget, nem pedig a CEN/CENELEC tagjainak a nemzeti szabványként való bevezetéskor.”

Az európai szabványok magyar nyelvű bevezetésekor a fő szabály tehát a szöveghű és szakszerű változat elkészítése.

Hogyan valósítható ez meg?

A szabványok tárgyának és alkalmazási területének rendkívüli sokfélesége miatt erre természetesen csak útmutatás adható.

Az európai/nemzetközi szabványok bevezetésére vonatkozó útmutatókat az MSZT-ben minőségügyi utasítások tartalmazzák, amelyek a szabványosítási folyamatra működtetett minőségirányítási rendszer módszertani dokumentumai. Ezek a dokumentumok a tudnivalókat foglalják össze arról, hogy miképpen kell a szabványbevezetési tevékenységet összehangolt módon úgy végezni, hogy az európai/nemzetközi szabványok szakszerű és szöveghű magyar változata elkészüljön.

Ezeket az útmutatókat az európai/nemzetközi szabványok bevezetésében közreműködők természetesen kézhez kapják, így a szabványfordítók is.

Vegyük sorra a fordítási tevékenységre vonatkozó minőségügyi utasításokban előírt bevezetési követelményeket, illetve előírásokat.

A fordítási tevékenységet végzőkre a következő alapvető követelmények vonatkoznak:

A fordítás a forrásszabvánnyal teljes mértékben megegyező szerkezetű és tartalmilag pontosan azonos legyen. A tartalmilag azonos fordítás feleljen meg a magyar nyelv szabályainak.

A fordító mondatról mondatra haladva értelmezze az idegen nyelvű (legtöbbször angol, esetleg német) szöveget, és lehetőleg a szabvány tárgya szerinti szakkifejezéseket használja. A forrásszabvány szövegéből nem szabad elvenni, és a szöveghez nem szabad hozzátenni. Szükség esetén „a fordító megjegyzése:” kezdettel lehet felhívni a figyelmet a nehezen vagy bizonytalanul értelmezhető szövegrészekre.

Az egy fogalom fordítására kiválasztott szakkifejezést kell a szövegben következetesen alkalmazni akkor is, ha ez sok ismétlődést eredményez. Nem engedhető meg más szinonim kifejezés alkalmazása csupán az ismétlődés elkerülésére vagy a szöveg irodalmi szépségének javítására, mert ez csak bizonytalanságot eredményez és zavarhoz vezet, ugyanis azt sugallja, hogy az eltérő kifejezés eltérő tartalmat hordoz.

Az egy szabványon belül, sőt az egy szabványsorozaton belül előforduló, azonos módon megfogalmazott szövegrészeket a bevezetett szabványban vagy a szabványsorozat tagjaiban mindenütt azonosan kell lefordítani.

Egyes igék használatát, különösen, ha divatszóról van szó, célszerű kerülni, mert értelmük nem eléggé pontos és ezért alkalmazásuk félreértéshez és pontatlan fordításhoz vezet.

A fordítás szövege tartalmazza:
  • a teljes szöveget mondatonkénti pontossággal, tehát mondat nem maradhat ki, de még szó sem, ha az információhordozó;
  • a táblázatok címének és szövegének magyar nyelvű megfelelőjét egyértelműen és azonosíthatóan;
  • az ábrák címének és feliratainak magyar nyelvű megfelelőjét egyértelműen és azonosíthatóan.

Az előzőekben felsoroltakon kívül fordítási útmutatóként, általánosan, szakterülettől függetlenül a következők adhatók meg:

Az igeidők és igemódok a forrásszabvány szerintiek legyenek. A forrásszabványnak megfelelően személytelenül fogalmazzunk. Ha ez a magyar nyelv szempontjából helytelen (pl. a forrásszabványban szenvedő szerkezet van), akkor többes szám első vagy harmadik személyben célszerű fogalmaznunk.

MEGJEGYZÉS:
A többes szám első személyt elsősorban a vizsgálati szabványok művelet-előírásaira, egyéb esetben pedig a többes szám harmadik személyt használjuk.

Az intézkedések kifejezésére használt igealakokat a megadottak szerint fordítsuk.

A forrásszabványok (angol, német, francia változatai) nyelvezetében lépten-nyomon előforduló igealakok, az alakokkal egyenértékű, kivételes esetekben használható kifejezések táblázatosan összefoglalt, négyféle csoportosítását az ISO/IEC, illetve a CEN/CENELEC előírásokból kiemeltük, mellétettük az egyenértékű kifejezéseket magyarul, és ezeket a szabványosításban nélkülözhetetlen fordítási tudnivalókat a fordítóink kezébe adjuk.

Az intézkedéseket tartalmazó igealakok és kifejezések csoportjainak magyar megfelelői:

  1. Követelmények – a szabványoknak való megfelelőség érdekében szigorúan betartandó követelmények kifejezésére használt igealakok (shall, had to stb. kell...-nia/nie, kell...-ni).
  2. Ajánlás – ezek az igealakok akkor használatosak, ha több lehetséges megoldás közül egy különösen megfelelő változat ajánlható anélkül, hogy megemlítenénk vagy kizárnánk a többit, vagy (tagadó alakban) egy bizonyos lehetőség vagy eljárás kerülendő, de nem tilos (should, ought to stb. ajánlatos, hogy; ajánlatos/kivánatos...- ni).
  3. Engedély – ezek az igealakok akkor használatosak, ha valamely eljárás alkalmazása a szabvány keretei között megengedhető (may, permitted stb. szabad/meg van engedve).
  4. Lehetőség és képesség – ezeket az igealakokat a lehetőség vagy a képesség kifejezésére használjuk, anyagi, fizikai vagy okozati értelemben (be able to, it is possible to stb. képes, tud...-ni, lehetséges...-ni).

A fordítások nyelvezetével kapcsolatban a magyar nyelv szabályai az irányadók, figyelembe véve a forrásszabvány szerkezetét. Ezt az előírást nehéz betartani, pl. felsorolásban megadott műszaki előírások fordításakor, mert sok esetben a szöveghűség és a szép magyar nyelvű visszaadás nehezen egyeztethető össze, hiszen a különböző nyelvek használata eltérő gondolkodásmódot is jelent.

A szabványok fordításának tartalmi megfelelőségét segíti, hogy az európai forrásszabványok három nyelven (angol, német, francia) megvannak, a nemzetköziek pedig két nyelven (angol, francia) hozzáférhetők.

Sokszor segíthet egy-egy problémás szöveg megértésében és visszaadásában a másik nyelvű változat. Sajnos nem minden esetben.

A gondok rendszerint a határterületeket felölelő tárgyú szabványok fordításával vannak. Problémát jelent, ha az adott módszert hazánkban nem alkalmazzák vagy a megadott módszerrel kapcsolatban nincs hazai tapasztalat.

A fordítóról

Az eddigiek után joggal merül fel a kérdés, hogy ki fordítson vagy fordíthat szabványt. Egy szabványt tartalmilag pontosan az alkalmazási területén tevékenykedő, elsősorban az angol, esetleg a német és/vagy a francia szakmai nyelven járatos szakember tud jól lefordítani.

A szakmai ismeretek, a jártasság és az idegennyelv-tudás egyforma követelmény. Mindezeken kívül nem hanyagolható el a magyar nyelv ismerete, valamint a jó fogalmazási és kifejezési készség.

Mindezekhez társul a lelkiismeretesség, a területen érvényes szabványok ismerete, valamint széles körű műszaki tudás és ismeret.

A szabványfordítónak a munka leadásakor nyilatkozatot kell aláírnia, hogy a fordítás szakszerű és szöveghű, a rendelkezésre bocsátott dokumentumokban előírtak szerint járt el, és a későbbiekben talált nemmegfelelőségeket (rossz, hibás fordítás, kihagyott részek) kijavítja/pótolja.

Összefoglalás

Az idegen nyelvű szabványok magyar nyelvű változatának elkészítésekor a cél az, hogy a bevezetett szabvány a magyar nyelv szabályai szerinti és érthető legyen.

Mit jelent ez a gyakorlatban:

érthető, egyértelmű, szabatos, magyaros szerkezetű mondatokat, az ismert és az adott szakma által használt szavakkal;

a felesleges idegen szavak és idegen mondatszerkezetek mellőzését;

a szabvány tartalmának pontos, értelem szerinti visszaadását.

A továbbiakról

A szabványbevezetés folyamata – amint azt az előszóban már jeleztük – a fordítás elkészültével nem ér véget. Tulajdonképpen ezzel kezdődik. A következő munkafázisban a fordításból magyar szabványjavaslat készül, hiszen a nemzeti szabványok egy kialakított, egységesített külsővel jelennek meg. A dokumentumazonosítókat, a szabványalkalmazók számára fontos adatokat a megfelelő helyeken fel kell tüntetni. Ezt a külső képet és a nemzeti szerkesztési előírásokat érvényesítik a javaslaton, hozzátéve az összes szabványban ismétlődő különböző szövegek hivatalos fordításait.

Ezt a javaslatot szakmai szempontból egy erre felkért szakértő ellenőrzi, majd a szabvány feltételezett alkalmazóihoz is eljut, hogy felülvizsgálhassák a műszaki tartalom leírásának módját, felhívhassák a figyelmet a pontatlanságokra, bizonytalanságokra és félreérthetőségekre.

Természetesen a szöveghez csak a magyar gondolkodásmód igényelte szót szabad hozzátenni vagy elvenni, tilos értelmezni és szakmailag leszűkíteni, esetleg kiegészíteni egy általunk hiányolt vagy fontosnak tartott követelménnyel/előírással.

Az ilyen jellegű véleményeket nem lehet figyelembe venni.

A szabvány hivatalos szövegének, azaz az európai/nemzetközi szabvány magyar nyelvű változatának kiadását megelőzi egy műszaki bizottsági egyeztetés és egy módszertani lektorálás. Az utóbbi kiterjed a szabvány formai megfelelőségének, tartalmi egyezőségének vizsgálatára, valamint a magyar nyelvi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére.

Tanulságok

Az előzőekből kitűnik, hogy egy-egy szabvány fordításos bevezetése nem egyszerű folyamat, többlépcsős ellenőrzés van, a fordítást több szakember látja és műszaki bizottság egyezteti. A szabvány szakmai és nyelvi minőségét a fordítás minősége természetesen döntően meghatározza. Ha a fordítás rossz (rosszul értelmezett, magyartalan mondatok) vagy egy ellenőrzés nem működik megfelelően, azt a többi nem mindig képes kompenzálni. Sok fordítási hibából, magyartalanságból több, kevesebből kevesebb hiba maradhat a szabványban.

Az idegen nyelvű szövegek szakszerű és szöveghű átültetése meglehetősen nehéz. Szakfordítói, javaslatkészítői, lektori gyakorlat, valamint alapos műszaki bizottsági munka szükséges az európai/nemzetközi szabványok magyar nyelvű változatainak elkészítéséhez. Arról, hogy hogyan kell fordítani, csak annyi írható elő, hogy a tartalmat magyarul, pontosan, szöveghűen és szakszerűen kell visszaadni.

Tudomásul kell venni, hogy a szabványok nem szépirodalmi olvasmányok és a nyelvezetük nem lehet olyan gördülékeny, mint az idegen nyelvből fordított szépirodalmi műveké, ahol a mondanivalót és a hangulatot kell visszaadni. Itt a tartalmat kell nagyon pontosan közvetíteni, hiszen a szabványalkalmazásnak jogi következményei lehetnek. Ugyanakkor a magyar nyelvhelyesség követelményeit be kell tartani, de a főszabály az, hogy a választékosság helyett az egyértelműségre kell törekedni.

A következő táblázat igealakjai olyan követelmények kifejezésére használatosak, amelyeket szigorúan be kell tartani a szabványnak való megfelelőség érdekében, és amelyektől nem szabad eltérni.

Igealak Egyenértékű kifejezések angolul és franciául Egyenértékű kifejezések magyarul
shall is to ...
is required to ...
it is required that
has to ...
only ... is permitted
it is necessary ...
általában:
felszólító mód
kell ...
kell ... ni
kell, hogy
csak ... szabad
legyen ...
doit est a ...
it faut que
est tenu de ...
seul est permis
nest ... que
it est nécessaire de ...



nélkülözhetetlen

szükséges
shall not it is not allowed
is required to be not
is required that ... be not
is not to be
általában tiltó mód

nem szabad
nem megengedhető
tilos ...
ne doit pas il nest pas admis ...
il est interdit des
n est pas
il faut éviter de ...
il ne faut pas ...
est tenu de s abstenir der


szükséges, hogy ne

ne legyen ...

A következő táblázat igealakjai olyankor használatosak, amikor több lehetőség közül az egyik különösen kedvező, és ezért ajánlatos, de a többi lehetőség nincs megemlítve; vagy amikor egy megoldás előnyös, de nem az egyetlen megengedett megoldás; vagy (tagadó alakban) amikor egy megoldás kerülendő, de nem tilos.

Igealak Egyenértékű kifejezések angolul és franciául Egyenértékű kifejezések magyarul
should it is recommended that
ought to ...
ajánlatos, hogy ...
il convient de
de
il est recommandé de
il est bon de ...
célszerű, hogy ...
kívánatos, hogy ...
should not it is recommended that ... not...
ought not to
ajánlatos, (célszerű)
kívánatos, hogy ne
il convient
de ne pas
il est recommandé de
ne pas ...
nem ajánlatos (nem
célszerű), nem
kívánatos, hogy

A következő táblázat alakjai olyankor használatosak, amikor egy folyamat (megoldás) V a szabvány határain belül V megengedhető.

Igealak Egyenértékű kifejezések angolul és franciául Egyenértékű kifejezések magyarul
may is permitted
is allowed
is permissible
szabad ...
megengedhető, hogy
pent il est admis de ...
il est permis de ..
n est pas exclu

...meg van engedve
need not it is not required that
no .. is required
nem szükséges, hogy
nem követelmény, hogy
pent ne
pas etre
il n est pas nécessaire de
il est inutile de ...
nem kell

A következő táblázat igealakjai anyagi, fizikai, okozati lehetőségek és képességek kifejezésére használatosak.

Igealak Egyenértékű kifejezések angolul és franciául Egyenértékű kifejezések magyarul
can to be able to ..
to be in a position to ..
there is a possibility of
it is possible to ....
tud ...

képes ...
peut est susceptible de ...
est capable de ...
est apte á ...
se préte á ...
est en mesure de ...
il est possible de ...
lehetséges ...
cannot to be unable to ...
to be not in a possition
there is no possibility of
it is impossibile to ..
nem tud ...
nem képes ...
nem lehetséges ...
nincs lehetőség arra, ... hogy
ne
pent
pas
n’est pas susceptible de
n’est pas capable de ...
ne se prete pas á
n’est pas en mesure de ...
il n’est pas possuble de ...
lehetetlen ...

Néhány példa a helyes fogalmazásra:

– A gépet vizsgálat alá kell vetni; helyesen: a gépet vizsgálni kell.

– Kerülni kell a valamivel felszerelt, vagy ellátott kifejezéseket; pl.: a gép emelőfüllel legyen felszerelve, vagy legyen ellátva emelőfüllel. A helyes kifejezés: a gépen legyen emelőfül. Van aki ezt még bővíti a kell szóval: kell legyen ellátva.

– Kerülni kell a -nál, -nél végződést. Például a gépnél helyett a gépen, "ennél arra kell ügyelni" helyett "ekkor arra kell ügyelni".

– Az „elégítse ki a 4.1. szakasz előírásait” helyett helyesen a „4.1. szakasz szerinti legyen.”

– Kerülni kell az idegen szavak használatát, mint pl. speciális, maximális, minimális stb. Ezek helyett a megfelelő magyar szavakat kell a szabványban alkalmazni (különleges, legnagyobb, legkisebb stb.).

– Keveredik a magas és a nagy kifejezés. A magast a függőleges irányú terjedelemben kell használni, pl.: magas fa, magas ház, de nagyfeszültség, nagy nyomás.

– vagy mondva: -andó, -endő kerülendő. Például: „a gépkönyvben megadandó adatok” helyett „a gépkönyvben meg kell adni a következőket”.

Az „ábra”, „táblázat”, „fejezet”, „szakasz” kifejezések kisbetűvel írandóak.

“Az alábbi„ kifejezés helyett „a következő” kifejezést kell használni.

„E szabvány” kifejezést kell használni akkor, amikor az adott szabványról van szó.

A fejezetek, szakaszok, mellékletek stb. száma után mindig pontot kell tenni. Például: 3.4.3. szakasz, B.2. fejezet, de B melléklet.

+36 1 / 209 6386 ils@ils.hu