FORDÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Szabadalmi dokumentumok fordításának sajátosságai

Pick Róbert

A találmány egy feladat technikai megoldása. A szabadalom kizárólagos jog a találmány megvalósítására, korlátozott időre szól, és abban az országban érvényes, ahol megadták. A szabadalom célját egy 1605-ben kelt angol bírósági határozat úgy jelölte meg, hogy védelmet nyújtson a feltalálónak találmánya jogtalan felhasználása ellen, és lehetőséget nyújtson költségeinek és fáradságának megfelelő megtérítésére. Szabadalmi oltalom szerezhető egy termékre, egy termék előállítási eljárására, egy növényfajtára, egy a biológiai iparban – sajtgyártás, borkészítés, sörgyártás stb. – felhasználható mikroorganizmus törzsre, és – az Európai Szabadalmi Egyezmény tagországaiban – valamely gyógyszer második vagy további indikációjára, és számítógép alkalmazáson alapuló találmányokra. Az Egyesült Államokban ezen kívül szabadalmi oltalom szerezhető szoftver termékekre is, így pl. a Word szövegszerkesztőre is adtak ki szabadalmat.

A szabadalmi leírás egy találmány jogi védelmének eszköze. A szabadalmi hivatalok és a bíróságok egyaránt ezek alapján állapítják meg, a találmány jogi oltalmának terjedelmét. A szabadalmi leírásnak hármas célja, ennek megfelelően három, formailag elkülönülő része van. A leírás ismerteti a találmányt, alapvetően műszaki vagy természettudományi tájékoztatást közöl egy feladat megoldásáról. Az igénypontok szabatos logikai szerkezetben az igényelt oltalom terjedelmét meghatározó, alapvetően jogi tájékoztatást tartalmaznak. A kivonat rövid műszaki tájékoztatást tartalmaz a találmány lényegéről. Szerepe a figyelemfelkeltés, elsősorban a lehetséges licencia vevők, vagy más feltalálók számára arról, hogy az adott feladatra már létezik megoldás.

A találmányokra több országban is szabadalmat lehet kapni, ennek megkönnyítéséről nemzetközi egyezmények rendelkeznek, és nemzetközi szervezetek segítik elő. Magyarország tagja a két legfontosabb, egész világra kiterjedő nemzetközi egyezménynek, az 1883-ban kelt Párizsi Uniós Egyezménynek 1909. óta, és az 1970-ben, Washingtonban kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződésnek (Patent Cooperation Treaty) 1980. óta. Tagja továbbá a növényfajták oltalmára 1961-ben Párizsban aláírt UPOV (Union internationale pour la protection des obtentions végétales) Egyezménynek, ennek a szervezete nemzetközi, de nem világszervezet, az 1973-ban Münchenben kelt Európai Szabadalmi Egyezménynek (European Patent Convention – EPC) és a Mikroorganizmusok Nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Budapesti Szerződésnek. Tagja továbbá a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (World Intellectual Property Organization – WIPO), és az Európai Szabadalmi Szervezetnek (European Patent Organization – EPO).

A szabadalmi dokumentumok témái a technika teljes területét felölelik. A témákat a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (International Patent Classification – IPC) az alábbi szekciókba sorolja:

A szekció: Közszükségletek

B szekció: Alakítási műveletek; szállítás

C szekció: Vegyészet és kohászat

D szekció: Textil- és papíripar

E szekció: Helyhez kötött létesítmények – magas- és mélyépítés

F szekció: Gépészet, világítás, fűtés, fegyverek, robbantás

G szekció: Műszerek; számítógépek, nukleáris technika

H szekció: elektromosság.

Az osztályozás segíti a szabadalmi dokumentumok téma szerinti megtalálását.

A fordító a szabadalmi dokumentumokat két alakban kaphatja meg fordításra: a megadott szabadalom nyomtatásban megjelentetett, vagy az Internetről letöltött leírásának alakjában, vagy a szabadalmi hivatalhoz való benyújtás előtti alakban. Ha kész leírást kap meg, akkor a külalak a WIPO szabványokhoz igazodik. A WIPO szabványok megtalálhatók a Magyar Szabadalmi Hivatal könyvtárában, vagy az Interneten a www.wipo.int honlapon. A WIPO Kézikönyv, és a honlap is a tagországok, valamint a regionális és a nemzetközi tagszervezetek közzétett szabadalmi leírásai első oldalának példáit is tartalmazza. Az első oldalon megtalálhatók a találmány azonosítására szolgáló adatok, mint pl. a bejelentés napja és országa, a megadás napja, a megadó szabadalmi hivatal adatai, a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szerinti egy vagy több kód, a találmány címe és kivonata. Az egyes adatok előtt a WIPO szabvány szerinti kétjegyű szám, az INID kód található. A további oldalakon a leírás, az igénypontok és az ábrák találhatók. E leírásokat a fordító csak idegen nyelvről magyarra való fordításra kapja kézhez.

A feltaláló, illetve a bejelentő a találmányt több országban, csaknem az egész világon szabadalmaztathatja. A már említett Párizsi Uniós Egyezmény és a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) ezt könnyíti meg. Megjegyzendő, hogy a német sajtónyelvben szereplő Weltpatent, amit magyarul világszabadalomnak mondanak, valójában nem létezik, hanem egy találmányra a PCT és a WIPO segítségével sok országban megszerzett szabadalom csomagját jelenti. A külföldi vagy nemzetközi bejelentéshez a fordító a szabadalmi bejelentést abban az alakban kapja meg, amilyenben majd benyújtják a szabadalmi hivatalhoz. Az iratot egy vagy több idegen nyelvre kell lefordítani. A benyújtás előtti irat a címmel kezdődik, ez után a Német Szabadalmi és Védjegyhivatalhoz való benyújtás esetén az igénypontok következnek, utánuk a leírás, a kivonat és az ábrák. Minden más hivatalhoz való benyújtás esetén a címet a leírás, az igénypontok és a kivonat követi.

A külalakra nincsenek általános szabványok. A PCT előírja, hogy a dokumentum oldalain fent 3, bal oldalon 4 cm-es margó legyen, fent középen legyen a lapszámozás, és a sorok baloldalán sorszámozás legyen a dokumentum vizsgálatának megkönnyítése céljából. A szöveget dupla sortávolsággal kell elkészíteni. A bejelentő a javításokra szóló javaslatokat mindig a lapszámra és a sorszámra hivatkozva kapja meg. A leírás szövegét az alábbi alcímek szerint lehet tagolni, bár a címek feltüntetése nem kötelező:

„Műszaki terület”

„Korábbi technika”

„A találmány feltárása”

„A rajzok rövid leírása”

„A találmány legjobb megvalósítási módja”

„Ipari alkalmazhatóság”

Bár a világ minden országában törvény, kormány- vagy miniszteri rendelet írja elő a szabadalmi bejelentés alakját, így pl. Magyarországon igazságügy-miniszteri rendelet írja elő az alaki követelményeket, ha a leírás a PCT előírásai szerint készül el, mindenütt jó.

A szabadalmi dokumentumok fordítása általában nem okoz nehézséget a fordító számára. Az általában használt nyelvek – angol, francia, német, orosz és spanyol – általános, műszaki, valamint orvosi szótárai elégséges segítséget nyújtanak. Sem a PCT, sem az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) nem ír elő szabványos szóhasználatot, csupán azt írják elő, hogy a találmány jellemzőit érthető módon ismertesse.

Kivételt képez a C szekció – vegyészet és kohászat -, valamint a növényfajtára és a mikroorganizmus alkalmazására vonatkozó találmányok leírása. A szerves vegyületek építőköveit képező atomcsoportok, gyökök neveit a Genfi Nomenklatúra szerint szabványosították. Ezeket a neveket a Chemical Abstracts évkönyve közli, de megtalálhatók a Römpp: Kémiai Kislexikon függelékében is. Ezek a szabványosított nevek kötelezően használandók, mind idegen nyelvről magyarra, mind magyar nyelvről idegen nyelvre való fordítás esetén.

A növényfajta szabadalmi dokumentumok fordításához az UPOV által előírt DUS (Distinctness, Uniformity and Stability = Megkülönböztethetőség, egységesség és stabilitás) vizsgálati előírások nyújtanak segítséget. Ezek az előírások a növény minden, a fajta azonosítása szempontjából fontos jellemzőjét tartalmazzák, a növények fontos részeinek és jellemző tulajdonságaik megnevezésével. A fordítót az iratokban levő ábrák is segítik. A DUS leírások (mintegy 170 darab) megtalálhatók az UPOV honlapján, www.upov.int, PDF fájlok alakjában. A régebbi kiadásúak angol, német és francia nyelvűek, az újak, kb. 2003. után negyedik nyelvként a spanyolt is tartalmazzák. E szabványosított megnevezések használata kötelező. Pl. a napraforgó és a cseresznyefa levelének széle lehet fűrészes. Ezt a DUS iratok két különböző szóval írják le, és csak a megfelelőt szabad használni. Más példa. A búzakalásznak van szőrözöttsége, és a napraforgó levélnyelének is. Ezt is két külön szó fejezi ki. A DUS iratok nem tartalmaznak magyar megnevezéseket. Az idegen nyelvről magyarra való fordításhoz segítséget nyújt a Mezőgazda Kiadó által 1997-ben ismételten kiadott ötnyelvű Mezőgazdasági Szótár, bár a szókincse kisebb, mint a DUS iratoké.

A mikroorganizmus alkalmazására vonatkozó találmányok esetén könnyebbség, hogy mindig a latin neveket kell használni. A génszekvenciák leírására rendelkezésre áll a WIPO szabvány.

Végül szólni kell a fordítás megkötöttségeiről és nehézségeiről. Egyik az egységes szóhasználat. Egyazon tárgyat vagy jellemző tulajdonságot a leírásban mindig ugyanazzal a szóval kell leírni, bármilyen szóösszetételben forduljon is elő. Ez tulajdonképpen megfelel a fent említett szabványosított megnevezéseknek. Másik megkötöttség, hogy az idegen nyelvekben – angol, francia, német, orosz, spanyol – gyakran használt szenvedő szerkezeteknek nincs magyar megfelelőjük. Saját gyakorlatomban vagy többes szám első, vagy harmadik személyt használok, pl.: „ a reakcióelegyet 210 °C-on 16 percig hevítjük ...”. Magyarról idegen nyelvre fordításkor a szenvedő szerkezetek nagy segítséget nyújtanak az eljárások leírásánál.

Az utolsó és legnehezebb probléma a szabadalmi dokumentumok fordításánál, hogy a leírásokat vagy túlságos bőbeszédűséggel, vagy túlságos tömörséggel, a fordító számára látszólag bizonytalanul, többféle értelmezést lehetővé tevő módon fogalmazták meg. A valóságban ez egy jogi elv alkalmazásából következik. A feltalálónak vagy a bejelentőnek érdeke, hogy a szabadalmi oltalom a lehető legnagyobb terjedelmű legyen. Ez lehetővé teszi, hogy a találmányt megvalósító eszköz vagy berendezés különböző kiviteli formáira is kiterjedjen az oltalom. Lehetővé teszi azt is, hogy a lehetséges felszólalási eljárásokban, illetve későbbi esetleges szabadalmi perekben mások által elkövetett jogsértések ellen védekezzenek. A kibővítő értelmezést lehetővé teszi a jogsértések bírósági vizsgálata során alkalmazott ekvivalencia elv is. A fordítónak kötelessége minden esetben úgy fordítani, hogy a kibővítő értelmezések a célnyelven is lehetségesek legyenek.

+36 1 / 209 6386 ils@ils.hu