FORDÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Sajtóügynökségek szövegeinek fordításánál figyelembe veendő tudnivalók

A sajtóügynökségeknek megvannak a saját törvényszerűségeik, saját stílusuk és tudósításaiknak az a felépítése, amelyet a szakmai, semleges tudósítás elkészítésének a követelményei és a ma már messzemenően a számítógép-használat szükségszerűségei határoznak meg. A fordítónak ismernie kell ezt a karakterisztikát ahhoz, hogy adekvát módon tudjon fogalmazni.

A szerkesztőségi stílust a „Lasswell-képlet” követelményei határozzák meg, miszerint egy információ első sorainak választ kell adniuk a ki, mi, mikor, hol, milyen forrásból, és lehetőleg még a hogyan és miért kérdésekre. (Harold D. Lasswell egyesült államok-béli politológusról [1902-1978] nevezték el így.)

Minden tudósításnak meg kell felelnie annak a kritériumnak, hogy új dolgokról tájékoztasson, és figyelmet keltsen. Annak eldöntése, hogy egy hírt felvegyenek a kommunikációs láncba, és az bekerüljön a médiumokba, a cím és az első bekezdés (lead) alapján történik, melyekben eszerint a tudósítás minden lényeges közölnivalójának szerepelnie kell.

Az ügynökséggel szemben támasztott maximális igény, hogy az információt minden szépítgetés nélkül segítse áttöréshez, ugyanakkor fogja vissza magát, hogy más médiumok különféle átdolgozásainak, részletes változatainak és interpretációinak teret adhasson.

A sajtóügynökségnél készült szövegek arra szolgálnak, hogy más médiumok olyan nyersanyagává váljanak, amely külső tudósítások kiegészítéseként szolgál, amely tovább alakítható, összefoglalható vagy külön keretbe beágyazható, és e szövegeknek minden szenzációhajhászástól mentesnek kell lenniük. Különbség van a hard news és a soft news között: A hard news hírek lényege aktuális információs értékükben rejlik. Gyakran foglalkoznak politikai és gazdasági ügyekkel, míg a soft news hírek több szórakoztató elemet tartalmaznak, és legtöbbször a krónika vagy a kultúra területén fordulnak elő.

A sajtóügynökségek jellegzetessége, hogy egy esemény időbeli lefolyását egymás után következő, különböző prioritási és sebességi fokú tudósításokban tükrözzék, majd egy témát összefoglaljanak, valamint háttér-információkat kínáljanak az olvasóknak.

Az újságírónak általában, az ügynökségi újságírónak pedig, mint sokféle médiatermék forrásának külön is komoly feladata a nyelv ápolása, mivel ez a saját specifikus eszköze és médiuma, és ennek koronkénti alakulásaival, például divatos szavak és kifejezések, valamint neologizmusok formájában különösen gyakran konfrontálódik.

A sajtóügynökségek kézikönyveket adnak ki munkatársaik számára, amelyekben éppúgy taglalják a tudósítások fejrészére vonatkozó minőségi kritériumokat, a stílus és a formai részletek alapszabályait, mint az ügykörök szerinti részletesség és hozzárendelés kérdéseit, valamint a források megbízhatóságával szemben és a szerkesztőségben végzendő ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket.

Az ilyen kézikönyvekben az idegen nevek és földrajzi elnevezések helyesírásának szabályai is megtalálhatók. Fontos fejezet foglalkozik a sebesség szerinti prioritásokkal, például „sürgős”, „elsőbbséget élvez” stb.

A sajtóban is fordítási tevékenységgel jár a kulturális határok átlépése, egy információnak más kultúrkörbe való átültetése. Ez olyan folyamat, amely információs anyagok kiválasztását és az alkalmas ábrázolásmód (gatekeeping), a helyes kontundencia, azaz szövegek részletességének eldöntését tartalmazza.

Az ügynökségek gyakran védelmeznek nemzeti érdekeket vagy egy kultúrkör érdekeit, és ezzel különböző ügynökségek között, a szövegeknek új olvasótábor és hallgatói kör számára történő átdolgozása céljából létrejött együttműködés keretében új prioritások meghatározásának és kiegészítő információ szolgáltatásának, illetve a célközönség számára más ismertnek feltételezhető információ elhagyásának szükségessége is megjelenik. Sok más területhez hasonlóan itt is igaz, hogy egy szövegnek átkódolási értelemben elvégzett „átültetése” teljesen elégtelen és helytelen lenne. A célmédiumok elvárásainak megfelelő kiigazítás ezért elkerülhetetlen. A fordítói tevékenység legtöbbször nem választható el a feladattól, vagyis a különböző forrásokból származó szövegek kiválasztásától és újbóli összeállításától, melynek során az újságíróként dolgozó fordító minden rendelkezésére álló médiumot és – beszélgetések és interjúk során vagy sajtókonferenciákon személyesen beszerezhető információk formájában kínálkozó – lehetőséget felhasznál.

+36 1 / 209 6386 ils@ils.hu