FORDÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Orvosi/egészségtudományi szakszövegek fordításának sajátosságai

Keresztes Csilla és az SZTE ÁOK Angol-magyar Orvosi Szakfordító Csoport munkatársai. A Szegedi Tudományegyetem Angol-magyar Orvosi Szakfordító Csoport, nyelvtanára, koordinátora.

Bevezetés

Az orvostudomány történetében a szaknyelvet illetően öt korszakot szoktak elkülöníteni. Az ókorban, az orvostudomány kialakulásának kezdetén, i.e. 500-tól a görög nyelv volt az általánosan elfogadott szaknyelv. A középkorban a görög mellett a latin és az arab nyelvet használták földrajzi elhelyezkedéstől függően. A reneszánsz idején a latin vált a legfontosabbá az orvosi beszédközösségben, a francia forradalom után a francia, majd a német és az angol nyelv használata terjedt el az orvostudományban. Az angol nyelv előretörését a franciával és a némettel szemben a két világháború közötti időszakra teszik, s az elmúlt fél évszázadban az angol használata a nemzetközi szakirodalomban csaknem egyeduralkodóvá vált, háttérbe szorítva kisebb nemzeti és más világnyelveket egyaránt.

Az utóbbi évtizedben megnőtt a kereslet hazánkban az orvosi szakfordítók iránt. Köszönhető ez részben az interneten megjelenő hatalmas mennyiségű egészséggel kapcsolatos anyagnak, melynek többsége fordított szöveg, másrészt a különböző nemzetközi vállalatok (gyógyszergyárak, gyógyászati készítményeket, -eszközöket, táplálék-kiegészítőket forgalmazó cégek stb.) beözönlésének a magyar egészségpiacra. Hozzájárul ehhez még az a tény is, hogy a magyar orvosi szaklapok rendszeresen közlik neves külföldi szaklapokban megjelent cikkek fordítását vagy összefoglalóját. Uniós tagságunk következtében természetesen az egészségügy területén is adódnak fordítandó szövegek. A fordítások többsége idegen nyelvről, leginkább angolról magyar nyelvre történik.

Az angol nyelv az élet szinte minden területén jelentős teret hódított el a többi világnyelv elől. Ez a nyelvi globalizáció a tudományok, így az orvos- és gyógyszerészettudomány területén is megfigyelhető. Manapság hazánkban az orvosi fordítások döntő többsége angol nyelvről magyarra, illetve magyar nyelvről angol nyelvre történik, hiszen a XXI. században egyértelműen az angol nyelv vált az orvostudomány „lingua franca"-jává.

Az orvosi/egészségtudományi szövegekről általában

Az egészségtudomány az a tudományterület, mely leginkább rólunk és nekünk szól, az egészség-betegség témaköre nagyon érdekli az embereket, így a tudományterületekre általánosan jellemző regisztereken kívül számos más, ún. szub-regisztert is megkülönböztethetünk az orvosi szövegeken belül. Az orvosi-egészségtudományi szövegek legismertebb kategóriái a teljesség nélkül a következők:

  • szerkesztőségi közlemény,
  • eredeti közlemény / esetismertetés,
  • összefoglaló közlemény,
  • absztrakt / összefoglaló,
  • szántóföldi növénytermesztés
  • tankönyv /oktatási anyag (orvostan/gyógyszerészhallgatók, ápolók, nővérek, szakasszisztensek, általános iskolai tanulók számára),
  • ismeretterjesztő cikk (laikusok számára),
  • egészségnevelési szóróanyag (gyermekeknek, laikus felnőtteknek, egészségügyi dolgozóknak),
  • betegtájékoztató / gyógyszerismertető (szakemberek, laikusok számára)
  • kutatási beszámoló,
  • szakmai önéletrajz,
  • pályázat,
  • lelet, kórházi zárójelentés,
  • termékismertető (szakmai közönség, laikusok számára)
  • használati utasítás / műszerek leírása (szakembereknek, laikusoknak),
  • felhasználói /karbantartási kézikönyv stb.
A regiszterekben nyelvenként is jelentős eltérés tapasztalható, pl. az angol betegtájékoztató vagy az egészségnevelési szóróanyag stilisztikai jegyei eltérnek a magyarétól, hasonlóképpen a műszerek használati utasításának stílusa is. Fordítóként meg kell ismernünk az olvasót, a célnyelvi szöveg felhasználóját, hogy mennyire tájékozott a fordítandó tárgykörben, hogyan értelmez bizonyos szövegeket, olvasáskor milyen szóhasználatot és nyelvtani szerkezeteket azonosít ismerősként, hiszen a fordításunkban használt diskurzusjegyeknek általánosan elfogadottnak kell lenniük azon a területen. Mindig érthetően, egyértelműen fogalmazzunk: minél komplexebb a téma, annál egyszerűbben és világosabban kell a fordított szöveget megfogalmaznunk.

Felmerül a nemzetközi nyelvhasználat problémája: a fordítónak olyan szöveget kell-e előállítania, amely tökéletesen beilleszkedik az adott nyelvi kultúrába, vagy olyat, amely némiképp idegenül hangzik? A lokalizáció - a szakterminus célnyelvi társadalmi-gazdasági-kulturális környezetbe történő áthelyezése, adaptálása - a nemzetközi kommunikáció, a fordítás külön területe, pl. a magyar felhasználó számára elfogadhatóvá kell tennünk egy vitaminkészítmény vagy egy gyógyászati segédeszköz leírását.

A helyes stílus megválasztása mellett sokszor igen nehéz alkalmas, a magyar nyelvhez és kulturális háttérhez igazodó, rövid kifejezést találni olyan fogalmak számára, melyeket az angol nyelv röviden és találóan nevez meg, pl. binge eating (falás, túlevés, nagyevés); junk food (gyorséttermi ételek, vacakeledel, hulladékkaja, szemétkaja). Nehézséget jelenthet az orvosi szövegekben az országonként eltérő kórháztípusok, szervezeti egységek, tudományos és egyéb titulusok fordítása, pl. hogyan adható vissza a trust house officer egyetlen magyar kifejezéssel? Az alábbi két hatóság elnevezésére is számos kísérlet történt nyelvünkben: Prescription Pricing Authority (PPA) és Food Standards Agency (FSA). Az Interneten olvasható magyar honlapokon a következő fordításokkal szerepel a PPA: Gyógyszerár Hatóság, Recept Árazó Hatóság, az NHS keretében a gyógyszerárat meghatározó hatóság. Az FSA magyar fordításai az interneten az alábbiak: Angol Élelmiszeripari Szabványok Hivatala, Az Egyesült Királyság Élelmiszer-szabvány Hivatala, egy brit élelmezésügyi intézet, Angol Élelmiszeripari Szabványok Hivatala, egy brit élelmiszeripari felügyelet, egy brit élelmiszerfelügyelet, az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonsági alapintézménye, Angol Élelmiszeripari Szabványok Hivatala.

Ha orvosi fordításról hallunk általában szakmai cikk fordítására gondolunk. Holott mint fentebb láttuk számos más regiszter is létezik az egészségtudományi fordításon belül. Hogy kinek mi okoz nehézséget az változó, de általában a tapasztalt fordítóknak az eredeti közlemény (research article) okozza a legkisebb nehézséget, hiszen ezek az angol cikkek minimális szókinccsel és nyelvtannal készülnek, bizonyos alapszabályok ismeretével könnyen fordíthatók. Ennél lényegesen nehezebb már a szerkesztői és az összefoglaló közlemények (editorial, review article) fordítása. Ezeket általában angol anyanyelvű szerzők írják és etikai kérdéseket (is) boncolgatnak. Nyelvezetük, fordulataik, szóhasználatuk időnként a képzett orvosi szakfordítóknak is feladja a leckét. A zárójelentések fordítása is igen nehéz lehet egy kezdő (nem orvos) fordító számára, de ezek is mind azonos struktúrájúak, így ismételt fordítások után már könnyedén eligazodhatunk ebben a regiszterben is. Azért itt is fontos az óvatosság, mert bizonyos kifejezések, rövidítések szakmánként eltérő jelentésűek lehetnek. Egészen más jellegű tájékozottságot igényel a termékismertető, használati utasítások és karbantartási kézikönyvek fordítása. Az ilyen szövegek megértése és fordítása nem csupán bizonyos orvosi szaknyelvi jártasságot feltételez, hanem a fordítónak tájékozottnak kell lennie műszaki szakterületen is.

A legújabb terminológia mellett nem árt ismernünk a legújabb irányelveket (guidelines), ajánlásokat (recommendations), például a Guideline on the readability of the label and package leaflet of medicinal products for human use című kiadványt. Az ilyen útmutatók / irányelvek nem csupán a helyes terminusok megválasztásához nyújtanak segítséget, hanem egyenesen a stilisztikai elvárások gyűjteményét biztosítják a fordítónak. A jó fordítónak nagy vonalakban ismernie kell a fordítandó témát, saját fogalmi hálójában el kell tudnia azt helyezni, értenie kell a forrásszöveg minden részletét. A fordításnak pontosan ugyanazt az üzenetet kell közvetítenie, mint az eredeti anyagnak, a forrásszövegnek. A szó szerinti fordítás megengedhetetlen bármelyik területen, az orvosi szövegek esetén felismerhetetlen jelentésbeli torzuláshoz vezethet, jó esetben értelmetlenné válik a fordítás, rossz esetben épp az ellenkezőjét jelenti. A fordítónak azonban nem szükséges részleteiben ismerni az egész tudományt, jól lefordíthat egy új terápiás eljárást úgy is, hogy ő maga sohasem gyógyított, illetve nem ismeri a betegség teljes etiológiáját vagy prognózisát.

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy értjük az eredeti szöveget, akkor nem tudunk megbízható fordítást készíteni. Nem arra gondolok, hogy nem értünk valamilyen szakszót vagy frázist, melyet a szótárak vagy egy szakember magyarázatának segítségével könnyedén tisztázhatunk, hanem hétköznapi kifejezésekre gondolok, melyek megértéséhez csak a szöveg írója adhat segítséget, pl. within 24 hours before shipment. Ez jelenthet 24 órát vagy ennél rövidebb időt, de akár 24 órát vagy ennél hosszabb időt is! Vajon hogyan kell értelmezni azt az egyszerű kifejezést, hogy insert the gasket face up? Hogyan lehet egy tömítőgyűrűt (gasket) face up behelyezni a műszerbe?

Amikor elvállalunk egy fordítási munkát, mindig kérdezzünk rá, hogy kapcsolatba tudunk-e lépni a szöveg eredeti szerzőjével, hogy a fentiekhez hasonló kérdéseinkre választ kaphassunk. Hangsúlyozom, ilyen esetekben nem szakértőre, hanem a szöveg eredeti írójára van szükségünk. Annak a fordítónak, akinek erre nincs lehetősége, fel kell hívnia a megrendelő figyelmét minden olyan kétértelmű szöveghelyre, melyet nem sikerült tisztáznia. Különben tudjuk, hogy kit fognak felelősnek tartani (természetesen a fordítót!) minden kétértelmű szöveghelyért és ellentmondásért a szövegben.

A fordítás örök kérdése, hogyan lehet rossz szöveget jól lefordítani. El kell fogadnunk azt a megállapítást, mely szerint a fordítás csak annyira lehet jó, mint az eredeti. A fordítók gyakori hibája, hogy a forrásszövegnél jobbat akarnak létrehozni a célnyelven.

Az orvosi szakfordítóra leselkedő veszélyek

A fentebb említettek mellett mire figyeljünk még fordításkor? Általános problémát jelenthet az angolban gyakran használt általános alany (következetes) magyarra fordítása a betegtájékoztatók, egészségügyi ismeretterjesztő szóróanyagok, vagy a használati utasítások esetén. Az angol tudományos / orvosi nyelvre általánosan jellemző a passzív szerkezetek használata, gondoljunk például az esetismertetésekre, az eredeti közleményekre, vagy akár a felhasználói / karbantartási kézikönyvekre. A magyarban a szenvedő szerkezet nem jellemző, még a tudományos regiszterben sem, használata nehézkessé, magyartalanná teszi a fordított szöveget. Felhívnám a figyelmet a névelők helytelen használatára a magyar fordításokban, mely általában angol nyelvi kontaktushatás eredményeként jön létre: a határozatlan névelő indirekt grammatikai hatásra elterjedt használata a magyar nyelvben ott, ahol a standard magyar nyelvben általában nem használunk névelőt, pl. A Kawasaki betegség egy ismeretlen etiológiájú betegség, illetve a határozott névelő direkt grammatikai hatásra történő elhagyása olyan helyzetekben, amikor a standard magyar nyelvhasználat szerint kötelező a névelő.

Szaknyelvi terminológia

Az egyik nehézség az egészségtudományi szövegek fordításakor a nem-orvos fordítók számára a görög-latin eredetű terminológia kezelése. Különösen óvatosan kell azonban az orvosi háttérrel bíró fordítóknak is eljárni az ilyen kifejezések használatakor. Az angol nyelvben sok klasszikus terminus egyszerűsödött és általános nyelvi szóval fejezik ki azt a jelenséget, amit a magyarban szaknyelvi szóval jelölnek. Míg magyarul a görög-latin eredetű pyrosis, nephropathia, cardiopathia vagy a hidrátburok szavakat használják a szakemberek, angolul inkább a heartburn, kidney disease, heart disease, illetve a water film kifejezések használatosak ezen fogalmak megnevezésére. A görög-latin eredetű szavakat időnként az angol nyelv eltérően használja a magyartól. A vegetatív idegrendszer angolul autonomic nervous system. Bár a szótár felajánlja a vegetative nervous system kifejezést is, de ez nagyon archaikusnak számít, még a neurológusok körében is. A klasszikus terminológiát bizonyos esetekben teljesen más értelemben használjuk a két nyelvben, míg a latin eredetű rigor szó magyarul merevség (ld. rigor mortis = hullamerevség), illetve fokozott izotónus jelentésben használatos, angolban a rigor szó első jelentése hidegrázás. A szintén latin eredetű rubeola betegség megnevezés a magyarban rózsahimlőt, míg az angolban kanyarót jelent.

Bonyodalmak származhatnak abból is, ha nem ellenőrizzük bizonyos vizsgálati, műtéti, stb. eljárások nevét. Az angolban általában a megalkotó személyről nevezik el az eljárást, míg a magyarban a vizsgált területről, anatómiai struktúráról, pl. angolban Pap smear (Papanicolaus smear), ugyanez a vizsgálat magyarul nőgyógyászati rákszűrés (kenetvizsgálat), de persze itt is akadnak kivételek: magyarul Röntgen-sugár és Röntgen- vizsgálat, a felfedezőről elnevezett sugár / eljárás, ugyanez angolul X-ray/ X-ray examination utalva a felfedező (Wilhelm Conrad Roentgen) által használt elnevezésre.

Az angol nyelv egyik sajátossága az ún. igeképzés (verbing), a főnévi alakok igeként való használata: pl. a pipette (főnév) – to pipette (ige), vagy a kit (főnév) – to kit (ige) és a gown (főnév) - to gown (ige), sőt de-gown (ige). Ezeknek a főnévbő képzett igéknek a fordítása időnként komoly fejtörést okozhat az angol nyelvről magyarra fordítónak. Ilyen esetekben kiindulásként mindig az eredeti főnévi jelentést tekintsük!

Egy másik nehézség az olyan egyszerű angol kifejezések fordítása, mint pl. a to check for leaks (ellenőrizzük a szivárgást), mely valójában azt jelenti, vizsgáljuk meg, hogy nehogy szivárogjon! Itt említem meg, hogy az angol szövegek magyarra fordítása szinte mindig a szöveg „meghosszabbodásával” jár, hiszen az angol nyelv sajátossága, hogy tömörebben, rövidebben fogalmazza meg, írja le a jelenségeket. A magyar nyelv sokkal inkább körülíró, magyarázó jellegű.

Ne használjunk túlságosan informális, szleng szavakat vagy kollokációkat a fordításunkban. Az orvosok főleg szóban, de alkalmanként írásban is előszeretettel használnak eufemizáló kifejezéseket: etiles vagy potátor, illetve steril torkú az alkoholista beteg megnevezésére, szaceros az epilepsziás betegre, tuceres a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőre. Igen elterjedt a műtéti, kezelési eljárások leírásakor a beteg fundálása kifejezés is, mely az infúzió bekötését jelenti. Ugyanígy az angolban is igen elterjedtek az orvosi nyelvi eufemizmusok, pl. gap = vagina, choice = risk assessment, vagy bipolar disorder = maniac- depression. Az ilyen kifejezések fordításakor mindig a hivatalos terminust használjuk mindkét nyelven! Fontos a regiszter pontos ismerete és jellemző stílusjegyeinek használata. A magyar nyelv bizonyos szempontból formálisabb, mint az angol, a magyarban kevés egészségtudományi írott szöveg engedi meg az informális stílust.

Évről évre sok új terminus jön létre az orvosi szókincsben, a szakemberek az eredeti nyelven, általában angolul tanulják meg az új kifejezéseket, és így is használják azokat a mindennapi gyakorlatban. Több szó esetén nem könnyű megfelelő magyar terminust találni, így a fordítás is nehéz, a hozzá nem értő fordító komoly „ferdítéseket” alkothat. A legjobb megoldás az lehet ilyen esetben, ha a fordítás (új kifejezés) után az eredeti angol terminust is közöljük zárójelben, így megkönnyíthetjük a szó azonosítását az olvasó számára.

Komoly irodalmazásra van szükség esetenként, hogy kiderítsük korábbi publikációban megjelent-e már az adott kifejezés és milyen fordítással. Ha találunk ilyen korábbi fordítást, és azt jónak ítéljük, akkor mindenképpen ragaszkodjunk annak használatához. Ezzel hozzájárulhatunk az újonnan létrehozott kifejezés elterjesztéséhez a szakzsargonban. Az újonnan keletkezett orvosi kifejezéseknél fontos, hogy ha már rögzültek, akkor egységesen kell ezeket használni, mivel ezek szövegen belüli és szövegek közötti azonosító szerepüket csak így tudják betölteni, a szaknyelvi koherencia csak így valósulhat meg.

Az orvosi szavak helyesírása külön figyelmet igényel mind az angol, mind a magyar nyelvben. Mivel az orvosi terminológia görög-latin alapú, így az ilyen eredetű szavaknál általában az eredeti írásképhez kell ragaszkodnunk, bár az utóbbi években a magyar orvosi terminológiában is történtek kísérletek az egyszerűbb, kiejtés szerinti helyesírás elterjesztésére. Az ilyen szavak legújabb standard helyesírását mindig ellenőrizzük az orvosi helyesírási szótárban! A helyesírási útmutató ellenére a magyar orvosok többféle helyesírást alkalmaznak napjainkban is, pl. dyspnoe / dispnoe / diszpnoe / diszpnoé a nehézlégzés, légszomj kifejezésére. Ráadásul ugyanennek a szónak az angol írásmódja: dyspnoea, ez az alak szintén megjelenik az angolról fordított magyar orvosi szövegekben nyelvi kontaktushatás eredményeként.

Szaknyelvi terminológia

Minden esetben ellenőrizzük a fordítandó szövegben a betűszavak, rövidítések jelentését. Bizonyos akronímák használata eltérő lehet nyelvenként, pl. az angol DNA (deoxyribonucleic acid) magyar rövidítése DNS (dezoxiribonukleinsav). Ne feltételezzük azt, hogy az olvasó ismeri az általunk használt rövidítést, zárójelben mindig adjuk meg a jelentést, amikor először említjük a fordításban. Az orvos-fordító számára evidens lehet, hogy például az angolra fordított magyar zárójelentésben meghagyható az RR rövidítés (Riva Rocci = vérnyomás), azonban az angol nyelv a BP (blood pressure) rövidítést használja a jelenség, vizsgálat leírására.

Az akronímák és a rövidítések jelentését mindig pontosan adjuk meg. Különösen figyeljünk oda erre eredeti közlemények, esetleírások, leletek, kórházi zárójelentések fordításánál, ahol a szöveg, különösen az utóbbi két regiszter, „hemzseg” az ilyen jellegű terminus tecnicusoktól.

Ma már a magyar zárójelentések többségében szinte kizárólag az angol rövidítéseket használják, különösen az elvégzett laborvizsgálatok megnevezésére, pl. MCV = mean corpuscular volume (vörösvértest átlagos térfogata), vagy COPD = Chronic Obstructive Pulmonary Disease (krónikus obstruktív tüdőbetegség). Ezeket nem szükséges magyarítani, azonban mindegyiknek egyenként utána kell néznünk, mert a használatukban azért akad kivétel is: pl. a hematocrit vizsgálat angol rövidítése hct, míg magyarul hc.

Brit és amerikai angol

A fordítónak mindig ismernie kell a forrásszöveg eredetét, hiszen lényeges eltérések mutatkoznak például a brit angol (Br.) és az amerikai angol (Am.) szakmai nyelvhasználatban is. Néhány gyakori ilyen eltérésre szeretném felhívni a figyelmet. Ilyenek például a dátumok: a brit angolban a sorrend a nap, hónap, év, míg az amerikai angolban a hónap, nap, év. Ez különösen akkor megtévesztő, ha az egész dátum arab számokkal (és nem a hónap nevének rövidítésével) van megadva. Nem mindegy, pl. hogy egy vérkészítmény lejárati ideje 10. hó 1-én, vagy 1. hó 10-én van. Hasonlóképp teljes félreértéshez vezethetnek bizonyos kifejezések eltérő jelentései: a continue a procedure kifejezés a brit angolban (tovább)folytatni az eljárást jelentésű, az amerikai angolban viszont elhalsztani az eljárást a jelentése. Vagy akár a proposal was tabled kifejezés, melynek jelentése a brit angolban előterjesztették a javaslatot, míg az amerikai angolban elnapolták a javaslatot.

Amerikai angolból való fordítás esetén megnehezítheti a brit helyesíráshoz szokott fordító helyzetét (és viszont) bizonyos görög-latin terminusok azonosítása Am. edema = Br. oedema, Am. esophagus = Br. oesophagus vagy Am. etiology = Br. Aetiology, stb. Különösen a szó elején előforduló változások okozhatnak pillanatnyi elbizonytalanodást. Szövegszerkesztéskor mindig állítsuk be és használjuk a megfelelő (egyesült királysági vagy USA-beli) helyesírás ellenőrző programot!

Különbség adódhat még a központozásban is, hiszen az amerikaiak sokkal kevésbé használják a pontosvesszőt és a kettőspontot, mint a britek, magyarban viszont mindkét írásjel használata igen elterjedt az orvosi szakirodalomban.

A szöveg ellenőrzése

A célnyelvi szöveg központozására, annak ellenőrzésére külön fordítsunk figyelmet. A helytelen központozás teljesen megváltoztathatja az üzenet értelmét, vagy értelmezhetetlenné teheti.

Általánosságban maximális pontosságra, precizitásra törekedjünk a szövegünk ellenőrzésekor is. Az bizonyára azonnal feltűnik a kontextus alapján a fordítást ellenőrzőnek, ha a redox reactions kifejezést vörös bika reakciónak fordítja valaki, de a számadatok elírását nem mindig ilyen egyszerű észrevenni ellenőrzéskor - viszont a következmények végzetesek lehetnek. Különösen ügyeljünk a tizedes vessző és -pont használatára: angolban a vessző a számok esetén az ezresek elkülönítésére szolgál, nálunk ezt időnként ponttal szokták tenni, és az angolban tizedespont választja el az egész számot a törtrésztől, míg magyarban erre a tizedesvessző használatos. Ilyen szempontból is mindig ellenőrizzük a számadatokat a fordított szövegben!

Összegzés

Az orvosi szakfordítás sokak szerint az egyik legnehezebb fordítási szakterület, annyira szerteágazó, multidiszciplináris. Felmerül a kérdés, hogy kiből lesz jobb orvosi szakfordító:

Olyan „nyelvészből”, aki elég jól ismeri az orvos/egészségtudományt, vagy olyan orvosból/egészségügyi szakemberből, aki magas szinten birtokában van egy idegen nyelvnek. Mindkettőből lehet nagyon jó fordító, az a fontos, hogy szeresse a nyelvet (anyanyelvét és a fordításkor használt idegen nyelvet), legyen stílusérzéke, helyesen azonosítsa a különböző regiszterek diskurzuselemeit, hajlandó legyen elmélyedni a sajátos terminológiában, és legyen elég precíz ahhoz, hogy megfelelően használja azt. A siker titka nagyon sok „szótárazás”, fókuszált olvasás, ellenőrzés és pontosítás. Az orvosi fordítónak átlagon felüli érdeklődése kell, hogy legyen a szakterületen, biztos kézzel kell kezelni a stílusjegyeket, és órákat tölteni azzal, hogy az interneten olvasgat / „bogarászik” a szakterületének megfelelő orvosi szövegeket. Az internet állandó forrásunk, de óvatosan kell vele bánni. Csak megbízható, neves szakmai honlapokat látogassunk, mindig nézzük meg a honlap „nemzetiségét” is, hiszen ma már mindeniki, a nem anyanyelvűek is angolul írnak az internetes honlapokon.

Az orvosi szakfordítás valóban nehéz terület, ha valaki magas szinten, jól akarja művelni, de úgy gondolom, ez minden más tudományterületre éppígy igaz. Biztatásként Peter Ustinov angol színész híressé vált mondását idézném, mely szerint Oroszország olyan, mint egy kifordított drazsé: a keserű rész van kívül, és a cukormáz belül. Ugyanez elmondható az orvosi fordításról is, ha átrágtuk magunkat a keserű részen, elkezdjük élvezni.

+36 1 / 209 6386 ils@ils.hu