FORDÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Műszaki (járműipari) szakszövegek fordításának sajátosságai

(Ráskó Zoltán)

Bevezetés

A műszaki gyűjtőnévvel illetett szakterület egyike a legszerteágazóbb fordítási szakágaknak. Olyannyira változatos és eltérő szakmai felkészültséget igénylő területek tartoznak ide, hogy adott műszaki területen folytatott tanulmányokkal és tapasztalattal rendelkező fordítónak is sokszor komoly bátorságra – és rengeteg segédanyagra, utánajárásra – van szüksége ahhoz, hogy korrekt, pontos, szakszerű munkát adhasson ki a kezei közül, ha más „felségterületre” merészkedik. Nemkülönben komoly nehézségbe ütközik a projektvezető is, amikor a megfelelő fordító felkutatása, illetve fordítói csapat összeállítása a feladata adott műszaki szakterülethez. Hasonló problémák talán csak az orvosi fordítások esetében jelentkeznek. Természetesen az adott szakterületen jártas fordító(k) felkutatása nem az egyedüli probléma, amellyel műszaki fordításoknál szembe kell néznünk. A projektvezető komoly dilemmával szembesül a humán erőforrások kiválasztásánál:

A műszaki végzettségű szakemberek idejük jó részét a szakmai ismeretek elsajátítására és szinten tartására fordítják, így – ha fordításra adják fejüket – lényegesen kevesebb idejük jut nyelvi és fordító képességeik csiszolására. Igen gyakran tehát a szakemberrel fordíttatott anyag meglehetősen „nyers”, értve ezalatt a helyesírási, nyelvhelyességi, fogalmazásbeli és stiláris problémákat, így tehát ahhoz, hogy közzétételre alkalmas formát nyerjen, mindenképpen át kell fésülni.

A felkészült, rutinos, megfelelő nyelvismerettel és helyesírási készséggel rendelkező, ámde műszaki végzettséggel nem rendelkező fordító pedig pusztán korábbi, hasonló projekteken szerzett tapasztalatával, mégoly kiterjedt szakirodalommal felvértezve sem veheti biztosra, hogy minden esetben meg tudja a oldani a megfelelő szakkifejezés megtalálásának, hovatovább megalkotásának problémáját. Ehhez mindenképpen szükség van arra a tapasztalatra, ismeretanyagra, amelyre műszaki tudományok hallgatásakor tesz szert az ember. (Tehát ha például a forrásszövegben valamilyen okból nem a bevett terminust használja a szerző egy adott gépelem vagy alkatrész megnevezésére, a szakirányú ismerettel nem rendelkező fordító a szótár segítségével is könnyedén elakadhat, míg a berendezést ismerő, vagy elképzelni jobban képes mérnök átlendül ezen az akadályon, és beírja az oda illő szakkifejezést.)

A következő útmutató a járműipari fordítások területéről vett példákkal igyekszik ismertetni a műszaki fordítások általános vezérelvét, továbbá a járműipari fordítások egyes specifikus buktatóit, nehézségeit, egyben hasznos tanácsokkal is próbál szolgálni ezek elkerülésére. Mivel ezen fordítások szószáma akár a milliós nagyságrendet is elérheti, manapság kizárólag fordítástámogató eszköz használatával, csapatokban dolgozó fordítók bevonásával zajlanak az ilyen projektek, ezért szükség szerint az eszközhasználatban jelentkező problémákra is igyekszünk kitérni. Forrásnyelvként az angol nyelvet vesszük figyelembe.

Helyesírás

A fordítás alapvető követelménye a megfelelő helyesírás. A fordító munkájának gyümölcsét a megrendelő szűkebb-szélesebb körben publikálja, a közzétett dokumentum nyelvi minőségén keresztül – ha közvetlenül és nevesítve nem is – az olvasók a fordító munkáját illetik dicsérettel vagy szidalommal, ezért az igazán lelkiismeretes fordító úgy dolgozik, mintha a kiadvány saját neve alatt jelenne meg. Hosszú távra tervező fordítónak elengedhetetlen a helyesírási szabályok ismerete, ezen ismeretek mélyítése; az ezzel foglalkozó kiadványoknak minden fordítási munka során a fordító keze ügyében kell lenniük, bárminemű bizonytalanság esetén fel kell ezeket ütni, és a problémának utána kell járni. Éppen ezért ez az útmutató nem is foglalkozik részletesen az általános helyesírási, nyelvhelyességi szabályokkal, azokat a vonatkozó kiadványokból alaposan meg lehet ismerni. A helyesírás-ellenőrzés pedig a számítógép korában egyetlen kattintás dolga, így ennek elmulasztása súlyos hiba. (Igazán halkan – és nem véletlenül zárójelben – jegyezzük csak meg: előfordulhat, hogy az ügyfelek nem elsősorban az akadémiai szintű nyelvismeretet követelik meg a műszaki fordításoknál, hanem a szakszerűséget, pontosságot, azt, hogy a műszer, gép vagy berendezés használója hatékonyan végezhesse munkáját a dokumentációra támaszkodva. Így például az egybeírás-különírás terén elég nagy a mozgástér – nem utolsó sorban azért is, mert elképesztően bonyolult, sokszorosan összetett kifejezések is szép számmal előfordulnak műszaki dokumentumokban. Amire itt is különösen figyelni kell, az a következetesség, illetve az alapvető helyesírási, nyelvhelyességi szabályok betartása. Hogy rögtön egy példával is szolgáljunk: a szerviz szó nagy mumus, rendszeresen írják hosszú i-vel, pedig röviddel kell, és sajnos a helyesírás-ellenőrző alaphelyzetben nem dobja ki a hosszú i-vel írt verziót. Tehát itt is, mint minden más fordításnál, határozottan ajánlott a helyesírási szótárt kéznél tartani és rendszeresen forgatni.)

Pontosság, stílus, hangvétel

A szakfordítás alá tartozó legtöbb szakterületnél – leszámítva a marketing-, pr- és imázsszövegeket, ahol nagyon fontos, hogy a szöveg „hogyan adja el magát” – a lehető legtömörebben, világosan, a forrásszövegből el nem véve, és ahhoz hozzá nem téve kell a fordítást elkészíteni. Adott esetben tehát nem tilos a szövegen abból a szempontból „javítani”, hogy a forrásdokumentum – az adott nyelvet sokszor nem anyanyelvi szinten beszélő – szerzőjének nehézkes és bonyolult fogalmazásmódját a fordító a mondanivaló és értelmesség megtartása mellett leegyszerűsíti.

A felhasználó megszólításánál, illetve az általános hangvételnél nagyon fontos, hogy tartózkodó, semleges hangot üssünk meg, és habár a szöveg igen gyakran tartalmaz utasításokat kiadó, tehát kvázi felszólító mondatokat, ezeket rendszerint ponttal kell lezárni, kivéve azt az esetet, amikor kifejezetten tiltó, veszélyre felhívó mondat szerepel a szövegben.

Mértékegységek, szabványok

Gépek, berendezések, de akár járművek kezelési és üzemeltetési útmutatójánál, javítási kézikönyvénél korábban előfordulhatott, hogy a forrásdokumentum tulajdonképpen az észak-amerikai országok (elsősorban az Egyesült Államok) piacára szánt kézikönyv volt. A fordítónak ilyenkor volt a legnehezebb dolga, ugyanis az összes angolszász mértékegységet át kellett váltania metrikusra. Szerencsére az internet korában már bármelyik keresőprogram segítségével pillanatok alatt találhatók átváltóprogramok, amelyekkel az átváltási arányok ismerete nélkül is konvertálható a Fahrenheit-fok (F) Celsius-fokra (C, ezt angolul centigrade-ként is használják), a font (lbs) kilogrammra, a mérföld (mile vagy mi) kilométerre, méterre, a hüvelyk (inch vagy in) milliméterre stb. (A „unit converter” keresőkifejezéssel számos releváns találat érhető el bármelyik internetes keresőprogramban.) Az inch esetében érdekes jelenség figyelhető meg: a széles körű informatikai használat hatására terjed a hüvelyk szó használata, ugyanakkor a magyar nyelvben német hatásra mindig is élt a col, amely csereszabatos a hüvelykkel, sőt, műszaki környezetben sokkal inkább preferált. Bizonyos esetekben nem is szükséges, vagy egyenesen tilos a konverzió (ilyen pl. a járműipar, ahol a keréktárcsa méretmegjelölésére teljesen elfogadott és elvárt a col vagy hüvelyk. (” szimbólum is gyakran használatos, ilyenkor a teljesen korrekt megoldás a 15 ”-os (colos) vagy 15 ”-es (hüvelykes), tehát a ragozott forma). Ugyancsak nemzetközi szinten elfogadott járműipari szabványok használatosak pl. a motorolajoknál, ahol az API (American Petroleum Institute) vagy a SAE (Society of Automotive Engineers) betűszavakkal bármely, hazai piacon forgalomba kerülő olajterméken találkozhatunk. utóbbi kiegészül az olaj minőségét konkrétan leíró 15W-40, 10W-40, 10W-30 stb. jelölésekkel. Az ezek által az intézmények által kialakított szabványrendszert értik és használják szerte a világon.

A másik – a globalizált dokumentumkezelés korában egyre gyakoribb – dokumentumtípus a vegyes mértékegységrendszert tartalmazó, tehát ahol egymás mellett szerepel az angolszász és a metrikus megfelelő. Egyéb utasítás hiányában mindkét válfajnál – tehát akár csak angolszász, akár vegyes mértékegységek használatával állunk szemben – elegendő a metrikus mértékegységek megtartása, bár természetesen a későbbi konfliktusok elkerülésére inkább a megrendelővel történő egyeztetés ajánlott.

Mindkét fentebb vázolt esetben gyakran előfordul, hogy a dokumentumkészítő alkalmazásból történő konvertálás során a mértékegységek, szimbólumok ún. „tag”-ek formájában kerülnek a forrásszövegbe, amelyeket önmagukban átírni nem lehet, azért átváltáskor marad a törlés, ami a dokumentumstruktúra ellenőrzésekor számolatlanul eredményezhet hibaüzenetet. További hasonló nehézség adódhat abból, ha pl. táblázatos vagy felsorolásszerű formában szerepelnek műszaki jellemzők, és az azokhoz tartozó értékek, mértékegységek, ilyenkor ugyanis a fordítóeszköz a számot tartalmazó cellákat akár teljesen figyelmen kívül is hagyhatja, így ezeket utólagos szerkesztéssel lehet csak a célnyelvben elfogadott mértékegységekre átváltani, illetve a szükségtelen részeket törölni. Erre adott esetben a fordítónak technikai lehetősége nincs is, így a megbízó figyelmét – amennyiben ez számára előre nem volt ismert – a föntebb vázolt esetekben mindenképpen fel kell hívni arra, hogy a dokumentum véglegesre szerkesztése közben feltétlenül foganatosítsa a szükséges javításokat. A szabványok esetében a magányosan dolgozó fordítónak van a legnehezebb dolga, bár az manapság már igen ritka, hogy a megbízó teljesen magára hagyja a fordítót a felelősséggel, és egy véglegesen letisztázott munkát vár vissza. A csapatban dolgozó fordítónak pedig megvan az a könnyebbsége, hogy kérdést intézhet a projektvezetőhöz vagy – ha ki van jelölve – a nyelvi vezetőhöz. Konzultációra tehát rendszerint van lehetőség, így a forrásszövegben hivatkozott előírások, szabványok, tanúsítványok magyar megfelelőjét az ügyféltől be lehet szerezni, illetve a megbízók, tisztában léve a szabványok megfeleltetésének nehézségével, legtöbbször saját szakemberükkel intéztetik a dokumentum ilyetén rendbe tételét (például úgy, hogy akár előre kigyűjtik a szükséges információt, és egy szószedethez hasonlóan a fordítói csapat rendelkezésére bocsátják). Amennyiben ez nem történik meg automatikusan, feltétlenül ajánlott a megbízóval egyeztetést folytatni a szabványokra, előírásokra történő hivatkozások kezelését illetően. Ezen túl manapság már sokat segíthet, hogy az Európai Unió bővülésével az egyes tagállamokban mind több és több egységes jogszabály, törvény, előírás van érvényben, tehát gyakran ezek egy az egyben átemelhetők a célnyelvi verzióba.

Jellemző hibák elkerülése, nehézségek áthidalása

Tükörfordítás

Igen gyakran a fordítók a „legkisebb ellenállás” irányába mozdulva gondolkodás nélkül készek a tükörfordításra, ami azonban a célnyelvben nehezen érthető, az érintett alkatrész, funkció, alrendszer lényegének megragadását egyáltalán nem segítő megoldásokhoz vezet.

Néhány jellemző példa:

Supplemental Restraint System = kiegészítő visszatartó rendszer helyett kiegészítő utasvédelmi rendszer (lényegében nem más, mint a légzsák)

Vehicle Stability Assist = Jármű Stabilitás Támogatás helyett menetstabilizáló rendszer. Amint ebben a példában látható, a hibákat halmozni is lehet, az értelmező fordítás helyetti tükörfordítás mellett a felesleges nagybetűzés is megjelenik (erről bővebben később).

Control: Sokan, sokszor ellenőrzésként fordítják, holott korántsem lehet ennyivel elintézni. Számos esetben szabályozást, vezérlést jelent inkább, sőt, például a Stability Control System (SCS) kifejezés korrekt fordítása stabilitás-ellenőrzési rendszer helyett menetstabilizáló rendszer. (Amint látható, itt nemcsak az ellenőrzés, de a szabályozás, vezérlés szavak egyike sem volna megfelelő, ezért kell értelem szerinti fordítást adni tükörfordítás helyett.)

Érdemes még figyelni a Control szó többes számú használatára (azaz Controls), az esetek túlnyomó részében nem az ellenőrzés, szabályozás, vezérlés elvont fogalmáról, hanem kézzel fogható kezelőszervekről van szó (pl. Heating Controls = a fűtés kezelőszervei).

Egyébként a vizsgálatszerű ellenőrzésre angolul a check (bizonyos környezetben az inspect) szó használatos.

Könnyen félreértelmezhető, félrefordítható kifejezések („false friends”)

Ilyen kifejezések nemcsak műszaki fordításokban fordulhatnak elő, minden magára valamit is adó fordítónak „résen kell lennie”, nehogy a „hamis barátok” csapdájába essen. Kevésbé tapasztalt fordító könnyen kerülhet olyan helyzetbe, ahol adott kifejezést más környezetből származóval rokonít, vagy azt feltételezi, hogy az könnyűszerrel visszaadható a célnyelvben is létező, hasonló hangzású, elgondolása szerint megegyező értelmű szóval.

Continuity = folytonosság, kontinuitás (sic!) helyett villamos kapcsolat v. elektromos vezetés

Condenser = kondenzátor helyett hőcserélő (a kondenzátor elektromos alkatrész – angolul capacitor –, teljesen más a funkciója, a condenser pl. a légkondicionáló része)

Radiator = radiátor helyett hűtő (a radiátor fűtésre használatos, a hűtő pedig hűtésre; a radiátor mint fűtőtest angol megfelelője heater core)

Connecting Rod = összekötő- v. összekapcsolórúd helyett hajtókar (előbbiek inkább a futómű részeként fordulhatnak elő, míg utóbbi a motor kulcsfontosságú alkotórésze)

Rocker Arm: Volt fordító, aki ezt fordította hajtókarnak (valószínűleg az arm szó vezette félre), pedig ez helyesen szelephimba.

Mozaikszavak

Járműipari fordításoknál tucatszám találkozhatunk rövidítésekkel, mozaikszavakkal. A mozaikszavak nagy többsége nem fordítandó, rendszerint a dokumentum elején szerepel egy jegyzék, ahol a teljes hosszában kiírt verzió megtalálható. Ezen mozaikszavak jelentős része egyébként iparágon belül általánosan elfogadott és meghonosodott szakkifejezés (pl. IAT: Intake Air Temperature, MAF: Mass Air Flow), tehát bármely gyártó dokumentációjában előfordulhat, más része gyártóspecifikus (pl. a menetstabilizáló rendszer lehet Vehicle Stability Assist, Stability Managment System, Stability Control System, Vehicle Dynamics Control stb.). A mozaikszavak egy része a laikusok számára is ismert rendszereket takarja (ABS, ESP), más részük a szakemberek számára mond csak valamit, ők azonban az angolból eredő mozaikszavak alapján is tudják, miről van szó (lásd fentebb az IAT és MAF kifejezést).

Az idegen kifejezést rövidítő mozaikszavaknál a toldalékolás problémájával találkozhatunk leggyakrabban. Így például az ETCS-vel helyett az ETCS-sel megoldás volna kívánatos. (Itt persze tudni kell, hogy az ETCS nem más, mint Electronic Traction Control System, tehát nem három-, hanem négybetűs mozaikszó, nem e-té-csé, hanem e-té-cé-es.)

A toldalékolásnál egyébként előfordulhat ingadozás, amikor is bizonyos segédrendszerek mozaikszavánál inkább az angol kiejtésű változat látszik meghonosodni, ebbe a tendenciába nem kell feltétlenül belenyugodni, tehát az ABS mozaikszót á-bé-esz, ehhez igazodó toldalékolt változatát ABS-szel helyett lehet nyugodtan a-bé-es formában, toldalékolt változatát pedig ABS-sel formában használni (hasonlóak még: ESP – gyakran í-esz-pí, GPS – rendszerint dzsí-pí-esz formában használatos, pedig az e-es-pé és a gé-pé-es formával sincs semmi baj, tökéletesen illeszkedik a magyar nyelvbe mindkettő).

Számozás

Nyilvánvalóan ismert, hogy idegen nyelvű – így az angolul íródott – dokumentumokban a sorrendiség, sorszám jelölése eltér a magyarban alkalmazottól. Erre a fordításban kifejezetten figyelni kell, ugyanis az egyik legbosszantóbb hanyagság, amikor azt kell olvasnunk egy magyar nyelvű szövegben, hogy Oldal 32, Ábra 1, Fejezet 4.1 stb. Ehhez járulhat még, hogy a fordítók sokszor nem ismerik fel, hogy a # angolban közkeletűen használatos a number szó helyettesítésére, ezáltal pedig sorrendiség kifejezésére, ezért az előbbi példát láthatjuk akár Oldal #32, Ábra #1 formában is, ami, ha lehet, még rosszabb. Helyesen természetesen 32. oldal, 1. ábra, 4.1. fejezet stb. Amint a példákból is látszik, magyarul a sorszámozott szavak kisbetűvel írandók.

Fordítástámogató eszköz használatakor előfordulhat, hogy a szám a szegmentálási beállítások miatt kimarad a szegmensből, így elvileg lehetetlenné válik a korrekt fordítás. Ekkor meg kell próbálni a szegmenst kiterjeszteni, a szegmentálási beállításokat megváltoztatni, végső esetben fel kell hívni erre az ügyfél figyelmét (a kiadványszerkesztő ezeket a javításokat rendszerint – némi plusz időráfordítás mellett – gond nélkül foganatosítani tudja).

Bonyolult, összetett kifejezések

A gép- vagy járműalkatrészek fogalmi összetettsége komoly szintet érhet el, sokszor nehezen, nehézkesen megoldható feladat elé állítva a fordítót, annál is inkább, mivel az angol nyelv ragok nélküli, az egyes tagok viszonyát csak sorrendiséggel jelző megoldása a magyarban nem követhető, azaz inkább lehetőleg kerülendő. Így, ha például a Transmission Driven Pulley Pressure Control Valve 8-Pin Connector kifejezéssel találkozunk, akkor a teljesen jelöletlen váltó hajtott szíjtárcsa nyomásszabályozó szelep 8 pólusú csatlakozó helyett azért próbáljuk meg inkább a váltó hajtott szíjtárcsájának nyomásszabályozó szelepe 8 pólusú csatlakozója megoldást választani.

Átfedő jelentésű szavak

Minden nagyobb terjedelmű, bonyolultabb dokumentumban találkozhatunk átfedő jelentésű célnyelvi szavakkal, tehát olyan helyzettel, amikor különböző forrásnyelvi szavakat egyazon magyar kifejezéssel tudunk visszaadni. Ezek rendszerint békében megférnek egymás mellett, hiszen legtöbbször más és más kontextusban kerülnek elő. Ilyen például a beállítás szó, amely lehet a setting, de akár az adjustment fordítása is (előbbi mondjuk az autórádió, utóbbi a futómű témakörében). Előfordulhat ugyanakkor ütközés is: az Engine, Motor, Motorcycle szó fordítása egyaránt lehet motor magyarul, így ha ez a három kifejezés egyazon dokumentum ugyanazon helyén fordul elő, nehéz helyzetbe kerülhet a fordító. Ekkor tehát kiegészítő információ szükséges a magyarban, így lesz az engine belső égésű motor, a motor villanymotor, a motorcycle pedig motorkerékpár.

Nagy kezdőbetűk kezelése magyarra fordításkor

Angol nyelvű dokumentumokban, illetve elnevezéseknél gyakorlat az ún. „title caps” forma használata, azaz a kifejezések minden egyes szavának kezdőbetűje nagybetű (pl. Operator's Manual, Quick Reference Guide, Electronic Brake Force Distribution, Teach Pad). Ezt a fordítók hajlamosak szolgaian követni, ami stiláris, írásképi szempontból teljesen indokolatlan. Ha mondjuk a dokumentum megnevezését tulajdonnévnek tekintjük – ami elfogadható –, akkor is elegendő a kezdő nagybetűzés (azaz Üzemeltetési kézikönyv, Gyorskeresési útmutató), annál is inkább, mivel ezek a szövegrészek rendszerint más módon – félkövér, dőlt szedéssel vagy más betűtípussal – is ki vannak emelve. (Természetesen az ügyfél kifejezett kérésére ettől el lehet térni.) A rendszertartozékoknál, önálló alrendszereknél, kiegészítőknél pedig – mivel ezek megnevezése a magyarban egyszerű köznév – még ez sem indokolt (tehát Electronic Brake Force Distribution System = elektronikus fékerőelosztó rendszer, Teach Pad = programozópult).

Figyelemfelhívó, veszélyjelző kiemelések

DANGER, WARNING, CAUTION, NOTICE: Ezeket angolban igen gyakran kettőspont követi, funkciójukat, miszerint ezek figyelemfelhívó kiemelések, tiszteletben tartva magyar megfelelőiket tanácsos felkiáltójellel zárni. Fontos még annak megállapítása, hogy több ilyen veszélyjelzéstípus egyazon dokumentumon belüli használatakor ezek milyen hierarchikus viszonyban állnak egymással, és annak megfelelően fordítani őket. Tehát az életveszélyre felhívó figyelmeztetés kapja a legerősebb töltetű fordítást (Veszély!), a súlyos sérülésre felhívó a következő fokozatút (Vigyázat!), az anyagi kár bekövetkeztére felhívó pedig a legenyhébbet (Figyelem!).

Elkülönített kiegészítő információk

Ábrákon, rajzokon gyakran előfordul, hogy a törzskifejezéstől – amelynek fordítása ilyen esetben kezdődhet nagybetűvel – zárójelben vagy gondolatjellel elválasztva kiegészítő információ szerepel, amely nagybetűvel kezdődik. Ilyen esetben is szem előtt tartandók a nyelvhelyességi és stiláris szabályok, így itt sem feltétlenül indokolt a nagybetűs kezdés a magyarban. Pl.: Rack and Pinion Steering System (Without power assist) = Fogasléces kormánymű (rásegítés nélkül); 3-door model (With side air bags) = 3 ajtós modell (oldallégzsákkal). Ellenben ha a kiegészítő információ teljes mondat, akkor a helyes írásjelhasználatra ügyelni kell! Tehát: Spring Washer (Always replace with new one after removal) = Rugós alátét (Mindig újat szereljen be.)

Angol többes szám, magyar egyes szám

Mint minden más fordításnál, a műszakinál is nagyon fontos a pontosság, értve ezalatt, hogy ha a forrásszövegben egy adott alkatrész megnevezése többes számban szerepel, akkor a célszövegben ennek ugyanúgy kell szerepelnie, mert csak így hajtható végre pontosan a megfelelő szerelési művelet. Ez alól ritkán ugyan, de lehetnek kivételek. Járműipari fordításoknál, ha például a szöveg így szól: Remove the side air bags., annak korrekt fordítása: Szerelje ki az oldallégzsákokat.; vagy: Re-install the door mirrors. azé pedig: Szerelje vissza a külső visszapillantó tükröket., ha viszont a felszereltség megkülönböztető részeként szerepel többes számban, akkor ott kvázi „páros szervként” viselkedik, tehát inkább az egyes számú fordítás ajánlott. Pl.: Models equipped with side air bags and curtain air bags = oldallégzsákkal és függönylégzsákkal felszerelt modellek; vagy: Models equipped with power door mirrors = elektromos külső visszapillantó tükörrel felszerelt modellek.

A műszaki fordítások tehát sokrétű ismeretet, tájékozottságot, felkészültséget igényelnek. A terjedelmes műszaki fordításoknál rendszerint mindig vannak társfordítók, akik közül a tapasztaltak bizonyára tudnak segíteni, ugyanígy a projektvezetőhöz, vagy rajta keresztül az ügyfélhez is lehet fordulni a problémák áthidalására. Mert nemcsak a jó pap tanul holtig, hanem a jó fordító is, akinek ismérve még, hogy tud és mer is kérdezni.

+36 1 / 209 6386 ils@ils.hu