FORDÍTÁSI ÚTMUTATÓ

A jog témakörével azért kell külön is foglalkoznunk, mert gazdasági szöveg alig akad valamiféle jogi vonatkozás nélkül, s a jogi témák, terminusok műszaki szövegekben is egyre gyakoribbak. Elegendő talán arra gondolni, hogy a vasúti, közúti, vízi és légi közlekedési eszközök tervezését és gyártását szigorú jogi szabályozás fogja közre. A gépeknek munkavédelmi előírásokat, az üzemeknek egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat kell kielégíteniük stb.

A jogi kifejezés rendkívül nehéz és nehézkes, a műszaki kifejezésmód szöges ellentéte. Ha ugyanis a műszaki nyelv mindent világosan, pontosan és egyértelműen igyekszik kifejezni, a jogi nyelv előnyben részesíti a ködösséget, a többértelműséget és a pontatlanságot. Ezt a jogászok persze tagadják, de amióta jogszabályok léteznek, a hatalom rendszerint arra törekszik, hogy lehetőleg minél szélesebb diszkrecionárius keretek között alkalmazhassa a - bizonyos mértékig a saját kezét is megkötő - tételes jogot. A nem törvényhozási és nem bírói jogi aktusok: az államközi és magánjogi szerződések, a magánfeles írásos megállapodások (például a biztosítási szerződések) meg éppen bővelkednek homályos részletekben.

A jogi szövegek másik jellegzetessége a véget érni nem akaró mondatkígyók láncolata, amelyet meg lehet ugyan indokolni a formális építkezés szerkezetével (cikkelyek, pontok, bekezdések), de tagadhatatlan, hogy közvetve szintén a ködösséget szolgálják. Ezek fordításával kapcsolatosan elsősorban a vonzatazonosság megőrzésére kell ügyelni. Például:

Fentiek alapján a hatóság elrendeli, hogy

1. valamennyi érintett természetes személy tegyen nyilatkozatot;
2. ez a nyilatkozat történjék írásos formában;
3. tartalmazza a következő részleteket:

teljes név és lakcím (a lakcímnek meg kell egyeznie a személyi igazolvány bejegyzésével), és így tovább. Nem lehet tehát a b) pontot így alakítani: ‘a nyilatkozat írásos formában való beadását’. Ez utóbbi esetben ugyanis a hogy alárendelő kötőszó felesleges és az a) pont szövegezése hibás.

Hála a római jog befolyásának, az európai jogrendszerek között bizonyos érintkezési pontok, közös vonások is fellelhetők. Az eltérések azonban nagyobbak és jellegzetesebbek, mint a megegyezések. Különösen jelentősek az eltérések a közigazgatási jogban és az alkotmányjogban.

Svájcban például un. prezidenciális kormányforma van érvényben, ami azt jelenti, hogy a Bundespräsident egy személyben államfő és kormányfő. Nem így Ausztriában, ahol a Bundespräsident mellett ott áll a Bundesregierungspräsident és Németországban, ahol ott áll a Bundeskanzler.

Az Egyesült Államokban szintén nincs külön miniszterelnök, s a miniszterek a puszta secretary (titkár) címet viselik. Az államtitkár, vagyis a Secretary of State külügyminiszter, éspedig szövetségi külügyminiszter, nem pedig valamelyik szövetségi állam minisztere, amire a névből egyébként következtetni lehetne.

Nagy-Britanniában a miniszter secretary of state, a külügyminiszter Foreign Secretary. A kormányfő Prime Minister, de ezt a nevet újabban a franciából átvett Premier szóval helyettesítik.

Franciaország miniszterelnöke Président du Conseil. A franciák kézzel-lábbal tiltakoznak az angolból reimportált Premier Ministre alak ellen.

A tartományi miniszterelnök Ausztriában Landeshauptman. Ezt az összetett szót tehát lehetőleg ne fordítsuk magyarra az ‘országos kapitány’ szó szerinti egyenértékűséggel! Németországban a Land-ok élén viszont a Ministerpräsident áll. A svájci kantonális miniszterelnök Landmann vagy Präsident des Regierungsrates, ti. a Regierungsrat a kantonális kormány. Az Egyesült Államok minden egyes tagállamának az élén viszont kormányzó, governor áll.

A Bundesrat Svájcban kormány és miniszter. A Ständerat felsőház és felsőházi tag, a Nationalrat alsóház és alsóházi tag. A Grosser Rat kantonális parlament. Természetesen mindezen kifejezéseknek megvannak a maguk francia és olasz ekvivalensei, mert bár a Bund-nak négy hivatalos nyelve van, az alkotmányt csak három nyelven szövegezték meg.

Külön „csemegék” az olyan metonimiák, mint a francia Elysée (köztársasági elnök) és a Matignon (miniszterelnök), a volt birodalmi német Wilhelmstrasse (külügyminisztérium), a volt osztrák-magyar Ballhausplatz (külügyminisztérium) stb. Az UK angol Downing Street viszont a teljes brit kormányt jelenti, mert a legfontosabb kormányhivatalok ebben az utcában helyezkednek el.

Mindez jól szemlélteti, hogy nem lehet egyszerűen angolból, franciából vagy németből fordítani. Mindig tisztázni kell a forrásnyelvi szöveg eredetét, mert e nélkül a helyes értelmezés gyakorlatilag lehetetlen.

A közigazgatási beosztás még a kormányformánál is bonyolultabb, s kétséges, lehet-e ezen a területen teljes értékű egyenértékűségekre találni. Bár az UK angol és az US angol county, valamint a francia département nagyjából megfelel a magyar megyének, a német Land, az osztrák Land és a svájci Kanton egészen más kategóriát képvisel. Ezek a közigazgatási egységek ugyanis papíron független államok, azaz az US-beli state-tel állnak egyenlő szinten.

Hogy a peres eljárás mennyire bonyolult, azt csak az tudja, aki a gyakorlatban már kitapasztalta. Franciaországban és Nagy-Britanniában például kétféle ügyvéd létezik. Az avoué, illetve a solicitor csak a perelőkészítés során és alacsonyabb fokú bíróságok előtt képviselheti a peres feleket. A magasabb fokú bíróságok előtt az avocat, illetve a barrister veszi át a szerepet. Ezt a megkülönböztetést mi nem ismerjük.

Országonként eltérő a törvények és rendeletek jelölési módja is. Van, ahol a jogszabály életbelépésének a keltét viseli, van ahol beterjesztőjének a nevét. Nálunk a törvények római, a rendeletek arab sorszámot kapnak, évszámtól kísérve. A fordítás során az eredeti megoldáshoz természetesen ragaszkodni kell.

Kérdés, hogy megőrzendő és megőrizhető-e a fordításban az alapszöveg jogi homályossága? A válasz világos: ha lehet, meg kell őrizni; mert a fordítás sem adhat vagy ígérhet többet - például egy jótállás esetében, - mint az eredeti szöveg. Természetesen az angol copyright and neighbouring rights nem ‘sokszorosítási és szomszédsági jog’. Ez a fordításból kiemelt, konkrét, tehát nem kitalált példa, indokolatlan „ködösítés”. Helyesen: szerzői és kapcsolt jogok.

Bár léteznek külön jogi szakszótárak, a sikeres jogi fordítás legbiztosabb útja elővenni az idegen törvénynek, rendeletnek vagy végzésnek megfelelő, illetve a hozzá legközelebb álló magyar szöveget, s felkutatni a legközvetlenebb egyenértékűségeket. A kereskedelmi jog alapelemeivel minden olyan szakfordítónak tisztában kell lennie, aki jogi és gazdasági szövegek fordítását vállalja. Sajnos, sokan még az intézvényt sem képesek megkülönböztetni az elfogadványtól. Sőt olyan fordítással is találkoztunk, amelyben ezek a váltójogi alapfogalmak ‘intézmény‘ és ‘forgatmány‘ alakban szerepeltek!