A HITELES ÉS A ZÁRADÉKOLT (HIVATALOS) FORDÍTÁSRÓL

Mikor van szükség hiteles fordításra?

Akkor, ha Önnek jogszabály által előírt eljáráshoz kell fordítást (okiratot vagy más dokumentumot) benyújtania, és a jogszabály azt írja elő, hogy azt hiteles fordításban kell elkészíttetnie.

Hiteles fordításra jellemzően a közigazgatási eljárásokban van szükség. Az ilyen eljárások jelentős részében a hatóságok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI Zrt.) által készített hiteles fordítást kérik. Lásd: Hiteles fordítást illetve OFFI hiteles fordítást előíró jogszabályok jegyzéke 

Ide tartoznak pl. az államigazgatási eljárások (bevándorlás, diplomahonosítás, családegyesítés, házasságkötés külföldi állampolgárral, örökbefogadás, hagyatéki eljárás, névváltoztatás, külföldről behozott gépjármű forgalomba helyezése, személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya vagy más, állampolgársági ügyintézéshez szükséges okmány stb.) során keletkezett okiratok.

A hivatalos eljárások jelentős részében csak olyan okiratot fogadnak el, amelyet hiteles fordítással láttak el.

A hiteles fordítás a hatósági eljárásban

A hatóságok eljárása során – főként külföldi fél esetén – szükséges lehet idegen nyelvű okirat csatolása, mégpedig hiteles fordítással. Például a letelepedési és a bevándorlási engedély kiadásának elengedhetetlen feltétele a külföldi hatóság által kiadott okirat, igazolás vagy azok másolatának hiteles magyar nyelvű fordítással együtt történő csatolása, és a földhivatalok előtti ingatlan-nyilvántartási eljárásban is kizárólag hiteles fordításban használhatók fel az idegen nyelvű dokumentumok.

Amennyiben a bírósági eljárás során idegen nyelvű okiratot, bizonyítványt használ fel valamelyik fél, nem feltétlenül kell hiteles magyar fordítást készíttetnie. A bíróság nem minden esetben tartja fontosnak, hogy a bizonyító fél a nem magyar nyelven kiállított okiratot fordításban is csatolja. Egy útlevél például idegen nyelven is bizonyítja tulajdonosának személyi adatait. A bíró dönti el, hogy az adott dokumentumot magyar nyelven kéri csatolni. A fordítás esetén is lehetséges, hogy a bíró csak egyszerű fordításra kötelezi a felet. Hiteles fordítást például akkor kérnek, ha a dokumentum tartalma a másik fél által vitatott, avagy jelentős a pertárgy értéke.

Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását is csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.

A bíróság az idegen nyelvű beadvány tárgyában ugyanolyan intézkedést tesz, mintha az magyar nyelven készült volna. Ha a beadvány nyelvét a bíróság nem érti, vagy ha a bíróság egyébként szükségesnek tartja, arról hitelest fordítást készíttet.

Üzleti vagy céghez köthető, illetve a cégbíróság által előírt dokumentum (társasági szerződés, aláírási címpéldány stb.) fordítását, ha az a fordítóiroda által hivatalosan záradékkal és pecséttel van ellátva, a cégbíróság és számos más intézmény és hatóság is elfogadja. Ugyanez vonatkozik olyan idegen nyelvű dokumentum magyarra fordítása, amely polgári peres eljárásokhoz szükséges. Ezért céges dokumentumok fordítása esetén érdemes érdeklődni annál a hatóságnál vagy intézménynél, ahová a fordítás benyújtásra kerül, hogy szükséges-e OFFI Zrt. által készített hiteles fordításra vagy megfelel-e más fordítóiroda záradékolt fordítása is.

Ki jogosult hiteles fordítás készítésére?

A hiteles fordításra jogosult szervek és személyek felsorolását a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: a rendelet) tartalmazza. A rendelet 5. §-a szerint hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegennyelvű hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI Zrt.) készíthet.

Eltérő rendelkezést tartalmaz azonban a rendelet 6/A. §-a, amely kimondja, hogy cégkivonat hiteles fordítására, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az Európai Unió bármely – a cég választása szerinti – hivatalos nyelvére történő hiteles fordítására a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak.

Ez alapján szakfordító vagy szakfordító-lektor által készített fordítás, csak akkor minősül hiteles fordításnak, ha az megfelel a rendelet által megkívánt többletkövetelményeknek (cégkivonat fordítása, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az Európai Unió bármely – a cég választása szerinti – hivatalos nyelvére történő fordítása).

A hiteles fordítás fogalma

Hiteles fordításról akkor beszélünk, ha a fordítást (az eredeti szöveggel való megegyezést bizonyító) hitelesítési záradékkal látják el, amellyel a fordítás jogilag egyenértékű válik az eredeti okirattal.

A hiteles fordítás az eredeti dokumentum pontos, kért nyelvre lefordított, lektorált, egyedi azonosítóval ellátott, biztonsági papírra készült változatát jelenti, ahol az eredeti okirat (vagy annak hiteles másolata) és az elkészült, lefordított dokumentum egymástól elválaszthatatlan módon van összetűzve.

Emellett lehetőség van e-hiteles (elektronikusan hitelesített) fordításra is, ekkor a megrendelő az elkészült dokumentumot olyan gyűjtőfájlban kapja meg, amelyben szerepel a fordítóiroda. elektronikus bélyegzőjével ellátott lefordított dokumentum, valamint az eredeti, fordításra benyújtott irat is. Az elválaszthatatlanság kritériumának való megfelelést egy olyan speciális eljárás biztosítja, amely során az eredeti és lefordított dokumentumok elválasztása kizárólag a hitelesítések sérülésével lehetséges. Az elektronikus hitelesítés tanúsítja, hogy a fordítást melyik fordítóiroda készítette, és a dokumentumok tartalma a hitelesítés óta nem változott.

Záradékolt fordítás

A fenti az esetektől meg kell különböztetni a záradékolt, cégbélyegzővel ellátott fordítást, amelyet a köznyelvben gyakran „hivatalos fordításnak” neveznek, azonban – a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és cégiratok fordításától eltekintve – az ilyen fordítás nem számít hitelesnek. A „hivatalos fordítás” Magyarországon ugyanis jogilag nem létező kategória, de sok esetben mégis elfogadják.

Jogi értelemben nincs olyan, hogy „hivatalos fordítás”, a jogszabályok csak a „hiteles fordítás” fogalmát ismerik. De van egy jó hírünk: Az élet úgy alakult, hogy bizonyos dokumentumtípusok esetében a legtöbb helyen (Magyarországon és szerte a világon) nem kell mindenhová méregdrága hiteles fordítást benyújtani, hanem elfogadják a fordítók által záradékolt és így „hivatalossá” váló fordítást is. Szóval a hivatalos fordítás jogi értelemben nem, de hétköznapi értelemben igenis létező dolog, szeretjük is, baj csak akkor van, ha hiteles fordításként próbálják meg eladni.

Az üzleti élet és számos magyar és külföldi hatóság elfogadja a fordítóiroda hivatalos formában készített, tanúsítvánnyal ellátott fordítását. Érdemes előzetesen érdeklődni az adott ügyben illetékes hatóság ügyintézőjénél, hogy milyen fordításra tartanak igényt. Ha hivatalos, tanúsítvánnyal, záradékkal ellátott fordítást is elfogadnak, akkor annak elkészítését több fordítóiroda is vállalja.

Külföldi felhasználás esetén (pl. munkavállaláshoz, tanuláshoz stb.) is sokszor elegendő a záradékolt (hivatalos fordítás). Ha biztosra akarunk menni, akkor előzetesen minden esetben célszerű a befogadó hatóságnál érdeklődni, hogy milyen típusú fordításra van szükségük.

Hitelesítést nem igénylő (de hitelesíthető) dokumentumok

Sajtótermék, használati utasítás, az Európai Unió előírásainak megfelelő, a termékhez kötelezően mellékelt termékismertető, a magánokiraton levő igazolás, ha azt nem hatóság állította ki, műszaki dokumentáció.

Egyéb fontos tudnivalók

Magyarországon is alkalmazandó 2019. február 16. napjától az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2016/1191 (EU) Rendelet (Rendelet), amely számos jelentős változást vezet be az uniós közokiratok, ezek hiteles fordításai és hiteles másolatai bemutatása terén.

A Rendelet célja a felülhitelesítés vagy hasonló alakiságok (Apostille és tanúsítvány) alóli mentesség létrehozása, valamint az egyéb alakiságok (hiteles másolat és hiteles fordítás bemutatási előírások) egyszerűsítése.

A Rendelet tárgyi hatálya határozza meg, milyen okiratokra alkalmazandók a Rendelet rendelkezései: EU tagállamokban kiállított olyan közokiratokra, amelyek az alábbi jogok/jogi tények igazolására szolgálnak:

születés; életben lét; haláleset; név*; házasságkötés és családi állapot; a házasság felbontása/érvénytelenítése*; bejegyzett élettársi kapcsolat/megszűnése; leszármazás*; örökbefogadás*; lakóhely és/vagy tartózkodási hely; állampolgárság*; büntetlen előélet (származási tagállamból), valamint az uniós polgárok aktív/passzív választójoga gyakorlásakor bemutatni kért* közokiratok így például: anyakönyvi kivonatok, lakcímigazolványok, útlevelek, erkölcsi bizonyítványok, életben lét tanúsítványok stb.

Nem tartoznak a tárgyi hatálya alá:

  • a harmadik országbeli közokiratok (és ezek tagállami hatóságok által készített hiteles másolatai),
  • a magánokiratok,
  • azok a közokiratok, amelyek nem a fenti jogok/jogi tények igazolására szolgálnak.

Így nem tartoznak a hatálya alá: a cégiratok, oklevelek/iskolai bizonyítványok, ingatlan-nyilvántartási iratok, bírósági és ügyészségi közokiratok – ezek fordítása és hitelesítése a korábbi szabályok szerint zajlik továbbra is.

A Rendelet főbb rendelkezései:
  1. Megszünteti a tárgyi hatálya alá tartozó közokiratoknál az Apostille felülhitelesítési kötelezettséget: a tagállami hatóságok már nem kötelezhetik a polgárokat a bemutatni kért uniós kiállítású közokiratok Apostille tanúsítvánnyal való ellátására.
  2. Kötelezi a tagállamokat a más tagállamban készült hiteles másolat elfogadására.
  3. Megszünteti a közokirat eredeti példányának és hiteles másolatának egyidejű bemutatási kötelezettségét.
  4. Egyszerűsíti a fordítással kapcsolatos alakiságokat: bevezeti a többnyelvű formanyomtatványokat számos, hatálya alá tartozó közokirat esetén. Bármely tagállami polgár kérheti a tagállami illetékes hatóságot, hogy a Rendelet hatálya alá tartozó közokirat mellé a Rendelet szerinti formanyomtatványt állítson a felhasználási tagállam hivatalos nyelvén. Ezt a formanyomtatványt a fordítási követelmény elkerülése érdekében az adott közokirathoz csatolhatják. Amikor a polgár a közokiratot a többnyelvű formanyomtatvány kíséretében mutatja be, a fogadó tagállami hatóság csak kivételes esetben írhatja elő a közokirat fordítását. A tagállami polgárok ezen a Bizottság által működtetett oldalon ellenőrizhetik – a kibocsátó és a fogadó tagállam nyelvének kiválasztásával – hogy mely formanyomtatványokat bo/csátják ki uniós országukban (Közokirat-formanyomtatványok).

A Kormányrendelet értelmében Magyarországon az anyakönyvi hivatalok, kormányhivatalok, közjegyzők a polgárok kérelmére kiállítják a felhasználási tagállam nyelvén az (EU) 2016/1191 (EU) Rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.


A Rendelet HITELES FORDÍTÁST ÉRINTŐ LEGJELENTŐSEBB RENDELKEZÉSE:

Valamennyi tagállamban el kell fogadni az olyan személyek által készített hiteles fordításokat, akik valamely tagállam joga értelmében jogosultak ilyen fordítások készítésére.


Összeállította: Reha László

+36 1 / 209 6386 ils@ils.hu