FORDÍTÁSI ÚTMUTATÓ

A fordító, a lektor és a célnyelvi ellenőr szerepe


A fordító szerepe

A szakfordító feladata különböző, például műszaki, tudományos, gazdasági és jogi szakterületekről származó szakmai szövegek átültetése másik nyelvre. Ennek elengedhetetlen előfeltétele az anyanyelv kiváló és az idegen nyelv magas szintű ismerete, továbbá az adott szakterület és terminológiájának megalapozott tudása.

Főleg a műszaki dokumentációkat fordító szakfordítóknak nagy jártassággal kell rendelkezniük a korszerű műszaki segédeszközök, különösen a szoftverek és a komplex számítógép-alkalmazások területén is.

A szakfordítótól elvárt legfontosabb követelmények közé tartozik a világos, tömör fogalmazás és a pontosság.

A felhasználó számára alapvető fontosságú egyrészt a teljesség, másrészt, hogy a fordítás tükrözi-e a forrásnyelvi szöveg mondanivalóját.

A szakfordító pontosan adja vissza a szóban forgó nyelvi réteg szakkifejezéseit és az eredeti szöveg logikai hangsúlyait. Ha nincs megfelelő és az adott szakterületen szokásosan használt magyar szakkifejezés, közöljön világos magyarázatot, és adja meg zárójelben a forrásnyelvi kifejezést is. Ha viszont van, ne használjon a megfelelő szakkifejezés helyett, köznyelvi szót.

Az eredetiben használt rövidítéseket első előforduláskor teljesen írja ki magyarul. Ha a rövidítést nem tudja megbízhatóan megfejteni, hagyja meg eredetiben, de megjegyzésben jelezze, hogy ez idegen nyelvű rövidítés. Bizonytalanságát mindenképpen jelezze legkésőbb leadáskor a projektmenedzsernek.

Hibás/hiányos eredeti mondatoknál – ha nem fejthető meg egyértelműen a szándékolt közlés – megjegyzésben (Word dokumentumok) vagy külön dokumentumban (más formátumú szövegek) utaljon az eredeti hibás voltára.

Az összefüggő szöveget nemcsak mondatról mondatra, hanem teljes összefüggésében is nyelvileg adekvátan adja vissza.

Ha az anyanyelvére fordít, a fordítás olyan legyen, mintha eredetileg is ezen a nyelven írták volna. Ha idegen nyelvre fordít, ez a szint nem garantálható, de azt garantálni kell, hogy ugyanúgy értik, mint az eredetit, nem okoz a fordítással fejtörést a felhasználónak, hogy mit is akartak ezzel vagy azzal a szóval, fordulattal kifejezni.

Ne tegye a fordított szöveget még nehézkesebbé (pl. fölöslegesen használt többletszavakkal, túlbonyolított szófűzésekkel és mondatszerkezetekkel), mint az eredeti volt. Ne stílushűségre törekedjen (a stílushűség csak az irodalmi fordításnál követelmény!), hanem a lehető legvilágosabb megfogalmazásra.

Az anyag átvételekor győződjön meg arról, hogy a fordítandó szöveg témakörében járatos-e. Ha nem, inkább utasítsa vissza a munkát. Amennyiben később derül ki, hogy a szöveg nem felel meg szakismereteinek, vagy a megadott határidőt elháríthatatlan okok miatt nem tudja betartani (pl.: betegség, baleset stb.), haladéktalanul értesítse erről a projektmenedzsert.

Ha a szöveg hiányos vagy valamely része nem olvasható, azt még a fordítás megkezdése előtt jelezze a projektmenedzsernek. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a szövegben ellentmondást vagy félreérthetőséget vesz észre, a dokumentum valamely része az előírt fordítási memória szoftverrel nem fordítható (pl. a fordítandó Word dokumentumba beágyazott képek is tartalmaznak szöveget), vagy ha más nyelvű forrásszöveg is található a fordítandó anyagban, mint ami a munkalapon szerepel.

A 100%-os találatokat is ellenőriznie kell a fordítónak. Javítania kell az esetleges elütéseket, helyesírási hibákat, nem megfelelő magyar írásjeleket, a helytelen szakkifejezéseket (főleg amelyek eltérnek a megadott szószedet kifejezéseitől) és a rossz mondatszerkesztést. Ezért a fordítót 20%-os díjazás illeti meg.

Az Amerikai Fordítók Szövetsége, az ATA (American Translators Association) a jó fordító hét ismérvét jelöli meg:

  1. A jó fordító szóban és írásban egyaránt jól és igényesen fejezi ki magát. Úgy kommunikál a megrendelővel, ahogyan az kommunikál munkatársaival és ügyfeleivel.
  2. A jó fordító tudja, hol találja meg azokat az információkat, amelyekre szükség van a megfelelő fordítás elkészítéséhez, vállalja a különböző források felkutatását, amelyek lehetővé teszik számára a gyors és hatékony munkát.
  3. A jó fordító komolyan veszi munkáját és megrendelőit, és egyben jó üzletemberként lép fel. Komoly tapasztalattal rendelkezik a fordítás terén, megfelelő referenciákkal tud szolgálni.
  4. A jó fordító meg tudja becsülni, mennyi időbe telik egy adott munka elvégzése és mennyibe fog a fordítás kerülni.
  5. A jó fordító sokoldalú, és mindig kész a tanulásra. Nem sajnálja az időt és az energiát, hogy megismerjen egy új szakterületet.
  6. A jó fordító ismeri saját képességeit és határait. Nem vállal el olyan munkát, amelyet nem tud jól elvégezni. Ilyen esetben olyan kollégát ajánl, aki az adott területen jó fordítást tud készíteni.
  7. A jó fordító mindig sokat kérdez. Ezt nem azért teszi, mert tudatlan, hanem mert a jó fordítás elkészítéséhez meg kell ismernie a megrendelő elgondolásait és elvárásait, a fordítás célját és célcsoportját. És erről csak a megrendelő adhat felvilágosítást számára.

Mit mond ugyanerről a kérdésről Estienne Dolet 1540-ben (!) megjelent mindössze hat lap terjedelmű, de igen magvas fordításelméleti tanulmányában:

Az első: a fordítónak tökéletesen tisztában kell lennie a fordítandó munka tárgyával és tartalmával. A második: a fordítónak tökéletesen ismernie kell a nyelvet, amelyikből fordít, és ugyanilyen szintű ismeretekkel kell rendelkeznie abban a nyelvben is, amelyikre fordít. A harmadik szabály úgy szól, hogy nem szabad a szó szerinti fordítás szolgaságába süllyedni. Ha valaki mégis ezt tenné, úgy csak „szellemi szegénységét és tökéletlenségét bizonyítaná”. A jó fordító – írja Dolet – nincs tekintettel az eredeti szöveg szórendjére, hanem a tartalom fölé hajol, és úgy jár el, hogy „kifejezze a szerző szándékát”. A negyedik megszívlelendő szabály: a fordító tartózkodjék a kevéssé ismert kifejezések használatától. Az utolsó, az ötödik szabály a fordítás tiszta, elegáns nyelvezetére, a szavak helyes kapcsolására vonatkozik.


A fordítás ellenőrzése

Alapelv, hogy a fordító tartalmilag és formailag hibátlan fordítást készítsen.

Mégis a legjobb és leggyakorlottabb fordítóval is előfordulhat, hogy kihagy egy bekezdést vagy egy szövegrészt. Ugyancsak megtörténhet, hogy a fordításban felcseréli például a vevőt és az eladót, vagy „elüti” az adásvételi szerződés összegét. A fordító tévedése akár jogi következményeket is vonhat maga után. Ezért fontos, hogy a fordító mindig végezze el az önellenőrzést és egy másik fordító is ellenőrizze a fordítást. Ez azonban alapesetben nem jelenthet lektorálást vagy újrafordítást, mivel ilyen esetben a fordító nem végezte el feladatát megfelelően.


Az önellenőrzés

A fordítónak a kész munka leadása előtt az alábbi ellenőrzéseket kell elvégeznie:

A szöveg értelmének helyes továbbadása

Pontos-e a fordítás?

Teljesség

Minden a helyén van-e, mindent lefordítottunk-e?

Helyes-e az oldalszámozás, folyamatos és egységes-e a fejezetszámozás?

Frissítettük-e a tartalomjegyzéket? (A tartalomjegyzéket (ha van) a végleges fejezetcímekkel és alcímekkel egyeztetni, illetve ellenőrizni kell)

Helyesek-e a számok, a mértékegységek, a dátumok és a nevek?

Terminológia

Minden projektfájlban végig ugyanazokat a szakkifejezéseket használtuk-e?(Ennek ellenőrzésére használjuk az ApSIC XBench programot!)

Felhasználtuk-e a korábbi fordításokat vagy egyéb referencianyagot?

Ha kért a vevő szószedet-bővítést, elkészítettük-e azt?

Stílus

Gördülékeny, olvasmányos-e a szöveg?

Hangnem A szöveg megfelel-e a kitűzött célnak?

Helyesírás-ellenőrzés

Megtörtént-e a szöveg elektronikus helyesírás-ellenőrzése?

(Nem elegendő a helyesírás-ellenőrző által fordítás közben pirossal vagy zölddel aláhúzott részeket ellenőrizni, mivel így nem tudunk meggyőződni arról, hogy minden lehetséges hibával foglalkoztunk. A fordítás befejeztével az egész anyagot újra ellenőrizni kell)

Elrendezés

A vevő által kért formában (az eredetivel közel azonos forma) és szövegszerkesztő programban készült-e el a fordítás?

A kért betűtípust alkalmaztuk-e?

Megfelelő hely áll-e rendelkezésre az ábrák, képletek stb. behelyezésére?

Tag-ellenőrzés

TAG-elt fájlok esetén szállítás előtt győződjünk meg a TAG-ek sértetlenségéről (pl. cleanelés, Trados Tag Verifier futtatása)


Dr. Tarnóczy Lóránt szerint a fordítást kétféleképpen lehet ellenőrizni:

  1. csupán a célnyelvi szöveg elbírálása útján – ez a lektorálás. Ma ezt célnyelvi ellenőrzésnek nevezik!
  2. a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg tüzetes egybevetése útján – ez a revízió. Ma ezt lektorálásnak nevezik!

– a szakmai lektorálás a fordítás ellenőrzése a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg egybevetésével, a fordításban alkalmazott szakkifejezések ellenőrzése a szakma kifejezésrendszere alapján. Erre általában nincsen szükség, mivel a fordítást szakfordítók végzik.

– a nyelvi lektorálás a fordítás nyelvhelyesség és stílus alapján történő ellenőrzése a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg egybevetésével, az élő nyelv követelményeinek megfelelően. Mivel általában ezt is szakfordítók végzik, ezért az esetleges szakmai hibákat is nekik kell kijavítaniuk.


A célnyelvi ellenőr szerepe

A célnyelvi ellenőrzés célja a lefordított célszöveg szakmai és nyelvi helyesség szempontjából történő átvizsgálása.

Ennek során az alábbiakat kell ellenőrizni és szükség esetén javítani:

  1. elütési és helyesírási hibák,
  2. elírt számok, nevek, mértékegységek, dátumok,
  3. értelmetlen mondatok,
  4. feltűnően helytelen szakkifejezések,
  5. a szakkifejezések egységes (Excel-szószedet vagy terminológiai adatbázis megadása esetén: a megadott fájlban szereplő kifejezések) használata,
  6. fordítási memória megadása esetén ellenőrizni kell, hogy a fordítás megfelel-e a fordítási memóriának. (Amennyiben a fordítási memóriában szakmai vagy nyelvhelyességi hibát észlel, kérjük, jelezze azt projektmenedzserünknek.) 100%-os találatokban javítani csak a legritkább esetben, és akkor is csak a projektmenedzserrel való egyeztetés után szabad!
  7. helytelen fejezetszámozás,
  8. helytelen oldalszámozás.

A javítások átvezetése után mindig el kell végezni önellenőrzést; használni kell a helyesírás-ellenőrző, Tag-ellenőrző, konzisztenciavizsgáló programokat.


A lektor szerepe

Az olyan típusú anyagokat, amelyeknek szerepe jogi, pénzügyi vagy egyéb szempontból fontos jelentőségű, feltétlenül lektoráltatni kell.

Ha van lektor, akkor a fordító jobban odafigyel, hiszen a lektor észreveszi azokat a hibákat is, amelyeket a felhasználó nem venne észre. A lektor léte részben megnyugvást jelent a fordító számára, hiszen ha a fordításban végzetes hiba marad, az nem egyedül az ő felelőssége.

A lektor rendeltetése azonban nem az, hogy „minden áron” belejavítson a szövegbe. Ha ugyanis a túlzott szubjektivizmusnak teret engedünk, a lektort felül fogja „javítani” a szuperlektor, őt a megrendelő vagy a szerző, s a fordítás a végén rosszabb lesz, mint eredeti állapotában volt.

A lektorálás célja a lefordított anyag ellenőrzése szöveghűség, valamint szakmai és nyelvi helyesség szempontjából a forrásszöveg és a célszöveg összevetésével.

A lektorálás a célnyelvi szöveg szerkesztését jelenti. A lektor kijavítja az esetleges félrefordításokat, hibás megformálásokat, „feljavítja” a szöveget, megszabadítja a forrásnyelvi interferenciáktól, az esetleges „túlfordításoktól”.

Ennek során az alábbiakat kell ellenőrizni és szükség esetén javítani:

  1. elütési és helyesírási hibák,
  2. elírt számok, nevek, mértékegységek, dátumok,
  3. értelmetlen mondatok,
  4. rossz értelmezésből adódó félrefordítás,
  5. feltűnően helytelen szakkifejezések,
  6. a szakkifejezések egységes használata,
  7. helytelen fejezetszámozás,
  8. helytelen oldalszámozás.

Le kell fordítani az esetlegesen hiányzó szavakat, mondatokat vagy bekezdéseket.

Össze kell vetni a kiinduló és célnyelvi szöveget.

Ami a kiinduló szövegben

  1. vastag,
  2. döntött,
  3. vastag-döntött,
  4. aláhúzott,
  5. NAGYBETŰKKEL írt,

az legyen a célnyelvi szövegben is olyan.


A fordítóiroda ellenőrző szerepe

A lektorálás vagy a célnyelvi ellenőrzés után fordítóirodánk mindig ellenőrzi a kész fordításokat. Ennek során ellenőrizzük.

  1. a megrendelő által kért formai követelmények betartását
  2. a teljességet
  3. a számok, mértékegységek, dátumok és nevek helyességét
  4. az oldalszámozást, a folyamatos és egységes fejezetszámozást
  5. a szószedet bővítését
  6. a konzisztenciát
  7. a terminológia betartását
  8. a megfelelő stílust, a gördülékenységet
  9. a helyesírás ellenőrzésének elvégzését
  10. a TAG-ek sértetlenségét

Fordítóirodánk nem azért ellenőrzi a fordításokat, hogy a fordítónak (célnyelvi ellenőrnek, lektornak) ne kelljen tökéletes munkát végeznie, hanem egyrészt azért, hogy meggyőződjön fordítói (célnyelvi ellenőrei, lektorai) munkavégzésének színvonaláról, másrészt biztosítsa megrendelőinek a lehető legjobb színvonalú fordítást.

A fordító (célnyelvi ellenőr, lektor) csak olyan fordítási megbízást vállaljon el, melynek munka elvégzéséhez megfelelő szakismerettel, nyelvtudással és eszközökkel rendelkezik.

Amennyiben egy elvállalt szöveg nem felel meg a fordító (célnyelvi ellenőr, lektor) szakismereteinek, vagy nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, akkor azt azonnal jeleznie kell a projektmenedzser felé.

Reha László

+36 1 / 209 6386 ils@ils.hu